Itt az ideje a revansnak
2013. december 18. 10:45
A legjobb négy közé jutásért lép pályára a magyar női válogatott szerdán Belgrádban Brazília ellen, a világbajnokság negyeddöntőjében.
Éppen ezért itt az ideje, hogy visszavágjunk, és hogy hét év után ismét legyőzzük a dél-amerikaiakat. Az októberi Provident Kupán jobbnak bizonyultak nálunk, igaz, akkor Tomori Zsuzsanna betegség miatt nem léphetett pályára, kapusaink pedig nem életük legjobb napját fogták ki. Hajdu János szövetségi kapitány akkor hangsúlyozta: ha a vb-n találkozunk, mi győzünk!
A brazil csapat gerince, hat játékos a Hypóban játszik, a szövetségi kapitány, Morten Soubak felügyelete alatt. Az összeszokottsággal így nem lehet gondjuk, a Diniz, Nascimento, da Silva, Rodrigues, Arenhart, Cavaleiro hatost pedig Eduarda Amorim, a Győr világklasszisa egészíti ki.
A brazil válogatott százszázalékos teljesítménnyel jutott be a negyeddöntőbe, miután Algéria, Kína és Japán mellett a házigazda Szerbiát, továbbá a szintén a legjobb nyolc közé jutott Dániát is legyőzve és megelőzve lett csoportgyőztes, majd a nyolcaddöntőben Hollandia kiejtése (29-23) sem okozott gondot számára.
Előző ellenfelünkhöz, a spanyolokhoz hasonlóan a brazilok is az elmúlt két évtizedben kerültek fel a női kézilabdázás térképére. A válogatott az első 11 világbajnokságot kihagyta, 1995 óta viszont immár sorozatban tizedik alkalommal méretheti meg magát. Legjobb vb-szerepléseit a 2005-ös 7. és a legutóbb, 2011-ben rendezőként elért 5. helyezés jelenti. A brazilok ötkarikás múltja is ugyanilyen kétarcú: 1996-ig rendre távolmaradtak a játékoktól, 2000-től ellenben folyamatosan jelen vannak az olimpián, s éppen legutóbb, Londonban végeztek az eddigi legelőkelőbb, a 6. helyen.
A legerősebb Európán kívüli válogatott címért Dél-Koreával váltakozó kimenetelű csatát vívó együttes fejlődése szembetűnő, amit mi, magyarok közvetlenül is megtapasztalhattunk. Az eddig egymás ellen vívott 14 mérkőzés mérlegének (2 döntetlen mellett 9 magyar és 3 brazil siker) időbeli megoszlása is ezt mutatja. Az első nyolc összecsapást egyaránt honfitársaink nyerték, a további hatból viszont már csak egyet.
A kronológiában visszafelé haladva, az október végi, szombathelyi Provident Kupán és 2011 tavaszán, Százhalombattán egyaránt hazánkban győztek ellenünk, a 2008-as pekingi olimpián ‒ Hajdu János előző női kapitánysága idején ‒ pedig csupán Tomori Zsuzsanna utolsó másodperces szabaddobásával sikerült kicsikarnunk a döntetlent. Azt megelőzően egy 2006-os brazíliai túrán került szembe a két együttes, mégpedig háromszor is: akkor egy-egy hazai és vendégsiker mellett szintén egy pontosztozkodás született. Igazán ideje lenne ‒ hét év után először, összességében tizedszer ‒ újra győzni ellenük, amihez talán kedvező előjel, hogy ez a világbajnokságok történetében eddig mindháromszor sikerült: 1989-ben még a B-vb-n (33-18), 1995-ben (33-14) és 1999-ben (22-13) pedig már az „A” osztályban.
Forrás: MKSZ