- Melyek a legfőbb tanulságai a Tunézia elleni mérkőzésnek, mit lehet tanulni a találkozóból?
- Őszintén szólva semmit. Vannak olyan meccsek, amelyeket gyorsan el kell felejteni, és tovább kell lépni. Ez ilyen mérkőzés volt. Az biztos, hogy egy világbajnokságon az első pillanattól kezdve motiváltan kell pályára lépni, hogy megmutassuk minden mérkőzésen: mi vagyunk a legjobbak. Egy papíron könnyebb ellenféllel szemben ez nem könnyű, Tunézia ellen nem igazán sikerült, a lányok nem tudták kihozni magukból a legjobbjukat.

- Lépjünk akkor túl ezen a meccsen, kedden Ausztrália következik. Az Ön nevével fémjelzett válogatott annak idején játszott hasonló világbajnoki mérkőzéseket, a többi között például 1997-ben Uruguay (36-12), 1999-ben és 2001-ben Kongó (39-17 és 35-15), vagy éppen 2003-ban Elefántcsontpart (43-25) ellen. A világbajnokság leggyengébb csapatai ellen pályára lépni olyan, mintha egy gyengébb edzésen vennének részt a játékosok, és a legfőbb cél a sérülések elkerülése?
- Egy vb-meccs mindig vb-meccs, amelyen maximális erőbedobással kell játszani, bárki is az ellenfél. Az Ausztrália elleni találkozó nagyszerű alkalom lehet arra, hogy gyakoroljunk bizonyos figurákat, odategyük magunkat védekezésben, és fejlesszük a csapattagok közötti játékelemeket, páros kapcsolatokat. Kedden is ez lehet csak a célunk – természetesen a minél nagyobb arányú győzelem mellett.

- A világbajnokság többi mérkőzését figyelve, két forduló után levonható-e bármi tanulság?
- Az éles meccseken általában a védekezés dönt a csapatok között. Látszik, hogy a kemény, agresszív, mozgékony védekezés vezet eredményre. Ez kell, hogy legyen a recept számunkra is.

Forrás: MKSZ