"Nem érzem magam kényszerpályán"
2013. május 16. 11:36 © handball.hu
A Hypótól távozó Németh András jó szájízzel távozik Ausztriából, hiszen együttesével elhódították a Kupagyőztesek Európa Kupáját. A szakemberrel, aki hazatér Magyarországra, az elmúlt szezonról és a jövőjéről beszélgettünk.
Németh András: Igazából most már mindenki kicsit joggal úgy értékeli a KEK-et, hogy a második számú kupa a Bajnokok Ligája után. Van egyfajta differencia a BL és a KEK között. A negyeddöntőben az orosz bajnok Volgográd jutott nekünk, az elődöntőben pedig a német bajnok Thüringer. Öt évvel ezelőtt úgy buktuk el a BL-döntőt, hogy az akkori orosz bajnok Zvezda vert meg minket, most viszont mi tudtuk legyőzni az aktuális orosz bajnokot.
handball.hu: Ezek szerint nem vagy már csalódott, hogy idén a csoportmeccsek után búcsúztatok a BL-től?
handball.hu: A KEK-döntő második mérkőzésén a Ferencváros is képviseltette magát!
handball.hu: Akkor jó szájízzel búcsúzol Bécstől?
Németh: Egyértelműen! Tudomásul kell venni, hogy Ausztriában nem népszerű a kézilabda. Az osztrákoknak ez nem tűnik fel, de aki a magyar kézilabdaéletben részt vett, aki ehhez nem szokott hozzá, annak ez furcsa. Magyarországon szeretik az emberek a sportágat, megtöltik csarnokokat, a sajtó, a média különleges figyelemmel kíséri a kézilabdát. Miután az osztrák bajnoki címet megnyertük, a játékosaim elbúcsúztattak, elhalmoztak mindenféle ajándékkal, még aranygyűrűt is kaptam, illetve a bajnoki címért járó serleget is nekem adták. Mielőtt átvették a bajnoki aranyérmeket, mindannyiuk a fényképemmel ellátott pólót vett fel. Nagyon össze kellett szednem magam, hogy ne érzékenyüljek el...
Németh: Temes sem marad a Hypóban. Nagyon sajnálom, hogy így alakul a sorsa, hiszen pont akkor sérült meg, amikor európai kupadöntőt játszhatott volna. Ez a pályafutása szempontjából se kedvező. Most, mikor helyet kellett volna találnia magának, akkor megsérült. Nem tudom, hogy mi lesz vele, de ez a lehető legrosszabbkor jött a számára. A hónap végén megműtik, és ezután talán okosabbak leszünk.
Németh: Visszajövök Magyarországra, egyáltalán nem akarok már külföldön dolgozni. Idén augusztusban, ha megérem, hatvan éves leszek, úgyhogy otthon tervezem a fennmaradó dolgaimat. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy egyetlen egy velem kapcsolatos találgatásnak sincs létjogosultsága. Az biztos, hogy nem fogok július 1-től dolgozni. Olyan megkeresés eddig nem volt, amin érdemben el lehessen gondolkozni, nem is lehetett volna még. Speciális jelen pillanatban a helyzetem, hiszen nincs most olyan lehetőség, amit tiszta szívvel el tudnék vállalni.
handball.hu: Milyen pozícióban képzeled el a jövődet?
Németh: Szaktanácsadóként feltétlenül el tudnám magam képzelni. Szeretnék egy kis pihenőidőszakot magamnak, aztán majd kiderül, mennyire lesz ez hosszú. Nem érzem magam kényszerpályán. Nem mondom, hogy felvet a pénz, de szerencsére nem vagyok olyan helyzetben, hogy idegeskednem kelljen.
© handball.hu