2:10 szabály: Időkérés (Csak NB I-es férfi és női bajnoki mérkőzéseken alkalmazható!)
A csapatok a mérkőzés rendes játékideje alatt (a hosszabbításokat kivéve) összesen három-három alkalommal jogosultak időkérésre.
A rendes játékidőben félidőnként egy csapatnak csak két időkérés lehetséges.
Egy csapat két időkérése között az ellenfélnek a labdát legalább egyszer birtokolnia kell.
Három, 1,2,3 számmal jelölt zöld időkérőlap áll minden csapat rendelkezésére.
Az első félidőben mindkét csapat megkapja az 1 és a 2 számú zöld időkérő lapot, a
második félidőben a 2 és a 3 számú lapot kapja, amennyiben az első félidőben csak
egyszer kért időt.
Amennyiben a csapat az első félidőben mindkét időkérési lehetőségét felhasználta, a
második félidőre csak a 3 számú időkérő lapot kapja meg.
A rendes játékidő utolsó 5 percében minden csapatnak csak egy alkalommal adható idő.

4:1 és 4:2 szabályok: Játékosok és hivatalos személyek cseréje
Abban az esetben ha egy csapat nem rendelkezik a maximális 16 játékossal vagy a maximális 4 fő hivatalos személlyel, jogosult:
- egy, már a mérkőzés jegyzőkönyvében szereplő játékost utólagosan hivatalos
személyként
- egy, már a mérkőzés jegyzőkönyvében szereplő hivatalos személyt utólagosan
játékosként
szerepeltetni a játékidő végéig ( beleértve a meghosszabbításokat ).
A játékosok és a hivatalos személyek maximális létszámát túllépni nem lehet.
A játékos és/vagy hivatalos személy eredeti funkcióját a mérkőzés jegyzőkönyvében törölni kell.
Nem megengedett a helyettesítés a törölt játékos vagy hivatalos személy eredeti funkciójában.
A jegyzőkönyvben maximális játékos és/vagy hivatalos személlyel rendelkező csapatnál nem megengedett a játékos vagy hivatalos személy törlése annak érdekében, hogy a jegyzőkönyvben nem szereplő további játékosokat és/vagy hivatalos személyeket cserélni/helyettesíteni tudjanak a csapatok.
Nem megengedett egy személy szerepeltetése játékosként és hivatalos személyként is.
(Pl: játékos edző)
A játékosok és a hivatalos személyek funkcióváltás előtti személyes büntetéseit
( figyelmeztetés, kiállítás ) figyelembe kell venni a további adható büntetéseknél.

4:4 szabály: Sérült játékos cseréje
Játékidő megszakítás alatt nem kell kötelezni a nyilvánvalóan sérült, a cserehelyen vagy az öltözőben ápolásra szoruló játékost arra, hogy a cserehelyen hagyja el a játékteret.
A játékvezetők engedjék meg, hogy mielőtt a nyilvánvalóan sérült játékos egyértelműen, szándékosan a cserehelyen kívül elhagyná a játékteret, társa a cserehelyen a játéktérre léphessen, elkerülve ezzel a felesleges játékidő megszakítást.

4:9 szabály: Arc- térdvédők, vax
Miden fajta fej és arcvédő ( az olyan is, amely csak részlegesen takarja az arcot ) használata tilos.
A szilárd, merev térdvédők használata tilos. Megengedett a könnyű, lágy anyagból készült
térdvédők és a ragasztó csíkok használata.
Megengedett a ragasztó (vaksz) elhelyezése/tárolása a cipőn.
Tilos a ragasztó (vaksz) elhelyezése/ tárolása a kezeken, csuklón.

4:11 Szabály: Sérült játékosok belépés
Ha ugyanabból a csapatból egyszerre több játékos sérül meg a játékvezetők a megengedetten felül további személyek belépését engedélyezhetik a sérültek segítésére.
Ebben az esetben a játékvezetők fokozott figyelemmel járjanak el. (pl: mentők játéktérre lépése).

6:8 szabály: Sérült kapus
A kapust megsérül, cselekvőképtelen lesz. Ebben az esetben a kapus védelme az
elsődleges. A játék újraindítását illetően különböző esetek lehetségesek:
a) A labda elhagyja az oldalvonalat, az alapvonalat, vagy fekszik/gurul a kapuelőtéren belül. A szabály helyes alkalmazása: a játék azonnali megszakítása, bedobás vagy kapuskidobás az előbbiek függvényében, a játék újraindítása.
b) A játékvezetők megszakították a játékot még mielőtt a labda elhagyta volna az oldalvonalat vagy az alapvonalat, illetőleg a labda feküdne/gurulna a kapuelőtéren belül. A helyes megoldás: a játékhelyzetnek megfelelő újraindítás
c) A labda a kapuelőtér felett a levegőben van.
A helyes megoldás: egy-két másodperc kivárás, míg az egyik csapat birtokolja a labdát, játékmegszakítás, a játék újraindítása a labdát birtokló csapat szabaddobásával.
d) A játékvezetők akkor sípolnak, amikor a labda még a levegőben van.
Helyes megoldás: a játék a labdát utoljára birtokló csapat szabaddobásával folytatódik.
e) A cselekvőképtelen kapusról a labda visszapattan a támadó játékoshoz.
Helyes megoldás: a játék azonnali megszakítása; a játék újraindítása a labdát birtokló csapat szabaddobásával.
Megjegyzés: ilyen esetekben 7 méteres dobás soha sem lehetséges. A játékvezetők tudatosan a kapus védelméért szakították meg a játékot. Ezért itt nem a 14:1b szerinti „illetéktelen sípjelről” van szó.

7:3 szabály: Lépés
A 7:3c,d szabálypontok szerint nem minősül lépésnek a láb első talajérintése miután a labdát ugrás alatt elfogta a játékos. Mindemellett „a labda átvétele” a labda-átadás fogadását jelenti.
Labdavezetés és a labda megfogása nem tartozik ezen szabály ugrás alatti „labda átvétele” témakörébe. Labdavezetés utáni lábletétel kivétel nélkül az első lépésnek számít.

8:5, 8:6, 8:9, 8:10 szabályok: Többletjátékos
Azokban az esetekben, amikor többletjátékos vagy hivatalos személy avatkozik játékba, a következő szempontokat kell mérlegelni a büntetéseket és a játékfolytatást illetően:
- játékos vagy hivatalos személy az elkövető
- tiszta gólhelyzetet megakadályozásáról van-e szó

A fenti szempontoknak megfelelően az alábbi esetek fordulhatnak elő:
a) Tiszta gólhelyzetben csere végrehajtása nélkül többletjátékosként a játéktérre lép a játékos.
Helyes szabályalkalmazás: 7 méteres, kizárás írásos jelentéssel
b) Szabálytalan csere: az időmérő/küldött tiszta gólhelyzetben sípol.
Helyes szabályalkalmazás: 7 méteres, 2 perces kiállítás
c) Tiszta gólhelyzetben egy hivatalos személy lép a játéktérre.
Helyes szabályalkalmazás: 7 méteres, kizárás írásos jelentéssel
d) Hivatalos személy a játéktérre lép de nincs tiszta gólhelyzet
Helyes szabályalkalmazás: szabaddobás, progresszív büntetés

8:5, 8:6 szabályok: Kizárás, kizárás + írásos jelentés
Az írásos jelentés nélküli és írásos jelentéssel járó kizárások szempontjai:
A következő szempontok segítenek a 8.5 és 8:6 szabályok közötti megkülönböztetésében:
a) Mi határozza meg a „különösen gondatlanság”-ot?
- tettlegességek és ehhez hasonló akciók
- könyörtelen vagy felelőtlen akciók szabályos viselkedés tudata nélkül
- nem visszafogott ütés
- rosszindulatú akciók
b) Mi határozza meg a „különösen veszélyes”-t?
- védtelen ellenfél elleni akciók
- különösen kockázatos és súlyos akciók, amelyek az ellenfél egészségét veszélyezteti
c) Mi határozza meg az „előre megfontoltság”-ot?
- szándékosan és tudatosan végrehajtott rosszhiszemű akció
- szándékos akciók az ellenfél teste ellen csak azért, hogy megakadályozza az ellenfél akcióját
d) Mi határozza meg a „rosszhiszemű akció”-t?
- alattomos és takart a felkészületlen ellenféllel szemben
e) Mi határozza meg a „játékidegen esetek”-et?
- a labdától távoli akciók végrehajtása
- a játék taktikájához semmilyen módon nem kapcsolódó akciók

8:9, 8:10a szabályok: Köpés
A köpés a tettlegességhez hasonló akció, amit a 8:10a szerint kell büntetni (kizárás írásos jelentéssel). A sikeres köpés (8:10 szerinti büntetéssel) és a sikertelen (8:9 szerinti büntetéssel) megkülönböztetése, amely korábban lett bevezetve, továbbra is változatlanul megmarad.

8:10c, 8:10d szabályok: Utolsó perc
„A mérkőzés utolsó perce" jelentheti a rendes játékidő végét (a 2. félidő végét), de ugyanúgy mindkét meghosszabbítás 2. félidejének végét is. ( 16:10 )

8.10c szabály: 3m-es távolság
A 3m-es távolság be nem tartása csak akkor vezet kizáráshoz ( írásos jelentéssel) a mérkőzés utolsó percében, ha a dobást nem tudják végrehajtani emiatt.
Ha dobást végrehatják, de azt egy túl közel álló játékos blokkolja, akkor normál progresszív büntetést kell alkalmazni a mérkőzés utolsó percében.

8.10d szabály: Kizárás az utolsó percben
8.5 szerinti kizárások csak akkor járnak írásos jelentéssel is, ha a 8:6 Magyarázata szerinti esetről beszélünk (a céljuk az, hogy gólt előzzenek meg
A 8:5 szerinti kapus kizárása (kapuelőtér elhagyása esetén) normál esetben nem jár írásos jelentéssel. .
Azonban „ ha játékvezetők arról is meggyőződtek, hogy a kapus szabálytalansága nélkül az ellenfél elérte volna a labdát, még 7m-es dobást is kell ítélni”. Ebben az esetben a kapus kizárását írásos jelentéssel kell összekötni.

16:8 szabály: Kizárt játékos/hivatalos személy
A kizárt játékosnak és hivatalos személynek el kell hagyniuk azonnal a játékteret és a cserehelyet, valamint nem kerülhetnek kapcsolatba a továbbiakban saját csapatukkal.
Abban az esetben, ha a játékvezetők a kizárt játékost vagy hivatalos személyt illetően más további szabályszegést észlelnek a játék újraindítását követően, írásos jelentést kell erről készíteni.
Nem lehetséges mindemellett a mérkőzés alatt további büntetést adni a játék újra indítását követően a már korábban kizárt játékosnak vagy hivatalos személynek, ebből következően viselkedésük nem vezethet további játékosszám-csökkentéshez a játéktéren. Ez abban az esetben is érvényes, ha a kizárt játékos a játéktérre lép.

Forrás: MKSZ