Az ismertté vált anyagok alapján az akadémián 18 és 21 éves koruk közt foglalkoznának női játékosokkal, összesen 24 lánnyal. Az egyik kiemelt szempont, hogy az akadémia csapata indulna az első osztályú bajnokságban, így ezek a fiatal játékosok az akadémia segítségével NB I-es játéklehetőséghez jutnának.

Egy pillanatra most tegyük félre a kapcsolódó jogi aggályokat (lehet-e NB I-es egy frissen alakult csapat, ki tud-e állítani az akadémia ifjúsági és serdülő csapatokat, vagy az ő számukra ez nem lesz kötelező, stb.), és koncentráljunk magukra a játékosokra. Ha már létezne akadémia, akkor kik lennének most itt? Valóban szükségük van a fiataloknak erre a kiemelt lehetőségre, vagy saját jogon is be tudnak kerülni az első osztályba?

Az akadémia a tervek szerint 24 női játékost fogadna. Mivel egy mérkőzésre tizenhat főt lehet nevezni, és közülük is egy időben egy kapus és legfeljebb hat mezőnyjátékos lehet a pályán, nyilvánvaló, hogy az akadémisták is csak korlátozott játéklehetőséghez juthatnának a bajnoki mérkőzéseken, nagy többségük csak húsz-harminc perceket tölthetne a pályán mérkőzésenként – ha valaki ennél többet, akkor mások szükségszerűen kevesebbet.

Mivel a kézilabda-szabályozásban mindig a születési dátumokat veszik figyelembe, és jellemzően január 1-jei korhatárokkal, ezért megengedtük magunknak azt a feltételezést, hogy, ha már létezne ez az akadémia, akkor ott 1991. január 1. és 1993. december 31. közt született játékosokkal foglalkoznának, és megpróbáltuk számba venni az NB I. ilyen korú játékosait. Mivel tudósítóink, szerkesztőink nem láttak minden NB I-es mérkőzést, ezért a lista sajnos hiányos lehet, kiegészítéseket, bővítéseket szívesen fogadunk.

A lista a születési dátum szerint van sorrendezve.

Víg Vivien, 1991. február 27.: A Dunaújváros első számú kapusa.

Dakos Noémi, 1991. március 2.: Debrecenben évek óta a felnőtt csapat játékosa, már a korábbi években, a csapat széthullása előtt is több időt töltött a pályán, egyértelműen számított rá edzője.

Karalyos Orsolya, 1991. május 18.: Már az előző szezonban is rendszeresen pályára lépett a DVSC-ben, a Bajnokok Ligájában is játszott, idén pedig a főszereplők egyike lett.

Szarka Adrienn, 1991. június 28.: Az alapszakasz második helyezettjének első számú balszélsője, KEK-győztes, a Ferencvárosban rendszeresen játszik NB I-es és nemzetközi mérkőzéseken is.

Kovacsics Anikó, 1991. augusztus 29.: Bár Karl Erik Bøhn ritkán, akkor is inkább csak csere-szélsőként számol vele, a korábbi években több játéklehetőséget kapott, Görbicz Anita sérülése idején ő próbálta pótolni a sérült irányítót a Bajnokok Ligájának döntőjében is.

Varsányi Nóra, 1991. október 3.: Debrecenben ősszel második számú jobbszélső volt, Csáki Viktória távozása óta kezdőjátékos a saját posztján.

Kovács Anna, 1991. október 24.: Az Érd meghatározó játékosa, jobbátlövő poszton a meccsek nagy részét támadásban a pályán tölti, és átlagosan öt gólt szerez mérkőzésenként.

Janurik Kinga, 1991. november 6.: Érden a két kapus közül talán inkább ő kap kevesebb lehetőséget, de így is kihagyhatatlan a bajnoki elődöntőbe jutott együttesből.

Hornyák Dóra, 1992. január 24.: A szezont Debrecenben kezdte, majd egy hosszabb sérülés közben Veszprémbe igazolt. Mindkét csapatban meghatározó játékos támadásban és védekezésben egyaránt, mindkét klubjában öt felett van a gólátlaga.

Varga Dóra, 1992. február 12.: Ősszel Érden nem sok lehetőséget kapott, inkább csak a második csapatban számítottak rá, tavasszal azonban stabil játékos lett Kiskunhalason, és mérkőzésenként átlagosan öt szerzett góllal igazolja is, hogy helye van a csapatban.

Klivinyi Kinga, 1992. március 31.: A Váci NKSE meghatározó játékosa, meccsenként közel hét akciógól, és átlagosan egy büntetőből elért találat szerepel a neve mellett, az összesített felnőtt góllövőlistán az alapszakaszban harmadik helyezett.

Kopecz Barbara, 1992. április 29.: A Szekszárd első számú irányítója, a csapat meghatározó játékosa tizennyolc éves kora óta.

Such Nelly, 1992. május 12.: A Ferencváros jobbszélsője, Kovacsicz Mónika első számú cseréje, ha a klasszis csapattársat pihentetni akarja edzője, de állt már be olyankor is, ha Kovacsicz egyszerűen gyengébben játszott, akár a KEK-ben is a bajnokságban pedig egyre több lehetőséghez jut. Helyét a csapatban jelzi, hogy az FTC vezetése igényt tartott rá a KEK-elődöntőre is, ezért Such nem szerepel a junior válogatottban.

Siska Pálma, 1992. augusztus 16.: Jelenleg a DVSC első számú gólfelelőse, a tavaszi szezonban többször is tíz gól körül lőtt meccsenként.

Gera Szimonetta, 1992. augusztus 19.: A Dunaújváros jobbátlövője, a felnőtt mérkőzéseken is rendszeresen pályára lép.

Takács Lili, 1992. augusztus 25.: Dunaújvárosban a jobbszélső posztján körülbelül a játékidő fele az övé.

Becséri Kitti, 1993. január 8.: A székesfehérvári Alcoa játékosa, irányító és balszélső poszton is számítottak rá már az előző szezonban is.

Kuhinkó Vivien, 1993. július 7.: Székesfehérváron tavaly többet játszott felnőttben, idén egy darabig mellőzve volt, majd később ismét több lehetőséghez jutott.

Gávai Szonja, 1993. augusztus 19.: A békéscsabai balszélső már két évvel ezelőtt, alig tizenhat évesen is rendszeresen pályára lépett klubja felnőtt csapatában.

Bálint Réka, 1993. november 20.: Már a csapat széthullása előtt is számítottak rá Debrecenben, azóta pedig meghatározó játékosa együttesének (hivatalos neve Bálintová, szlovák állampolgárságú).

És akkor jöjjenek azok, akik még el sem érték az akadémia alsó korhatárát, de már NB I-ben szerepelnek.

Mészáros Rea, 1994. április 14.: A váci beállósra védekezésben már tavaly is komoly feladatokat bízott Németh András, támadásban egyelőre kevesebb időt tölt a pályán, de minden jel szerint a következő években ebben a játékelemben is számítanak rá.

Szekerczés Luca, 1994. június 18.: Már 16 évesen stabil felnőtt NB I-es játékos volt Szekszárdon, tavaly három és fél, idén, tizenhét évesen valamivel több, mint négy gólt szerez meccsenként, támadásban szinte végig pályán van a mérkőzéseken.

Makai Veronika, 1994. szeptember 10.: Az illendőség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a Debrecen kapusa valószínűleg nem jutott volna túl a kispadon, ha néhány hónap különbséggel nem hagyja el két kapus is a csapatot – ő viszont tizenhét esztendősen élt a lehetőséggel, és megmutatta azt, hogy nem kell mindenáron igazolni egy másik kapust Király Annamária mellé.

Ertl Rebeka, 1994. december 18.: Vácon harcban van az első számú jobbszélső helyéért, felnőtt mérkőzések rendszeres aktív résztvevője.

Nos, ez, ha jól számoltuk, pont 24 játékos. Ők kerülhetnének az akadémiára, ha már volna ilyen, ahol NB I-es játéklehetőséghez jutnának, nem úgy, mint mostani klubjukban – legalábbis, ez a hivatalos állásfoglalás.

Ha igazán teljes képet akarunk mutatni, akkor nem hallgathatjuk el, hogy van ennek a korosztálynak további hat-nyolc olyan játékosa, akik egy akadémiánál vélhetően szóba kerülnének (illetve kerültek volna), esetleg akár jobb képességűek is, mint a felsoroltak, ám a fenti listában nem szerepelnek, mivel csapatukban nem, vagy csak ritkán kapnak játéklehetőséget az NB I-ben, olyankor, amikor a mérkőzés már eldőlt. Javarészt a Győri Audi ETO KC játékosairól van szó. Ők a várakozások szerint jövőre az ETO II jogán az NB I-be feljutó csapatban játszhatnának az első osztályban, így egy, a fentihez hasonló lista jövőre akár 30-32 fős is lehetne, az akadémia figyelembe vétele nélkül is.

Németh Attila

Akadémia: "felborítjuk a piramist"?

© handball.hu