Konkoly Csaba: Nagyon sajnálom azokat a helyzeteket, amiket kidolgoztunk, de nem sikerült megvalósítanunk, mert a befejezésekkel problémáink voltak. Azt gondolom, küzdeni tudásból jelesre vizsgáztunk: nem adtuk fel akkor sem, mikor felzárkózott a Metz. Nagyon sok ziccer kimaradt, illetve védekezésben különösen a csapat bal oldalán voltak lyukak. Dolgozunk a javításon, de amint megnyugodnak egy kicsit a játékosok, akkor talán higgadtabban, jobban koncentrálva tudják befejezni a ziccereiket. A védekezés egyik fele akarat kérdése, míg a másik része egy olyasfajta fegyelem, ami még szükséges ahhoz, hogy keményebbek legyünk a baloldalon. Volt egy rossz mérkőzésünk is, amit – ahogy látom – még nem sikerült teljesen feldolgozni, én legalábbis erre gondolok. Egyelőre nem tudom megmondani, jó-e ez a kis szünet, ami előttünk áll a BL-küzdelmek közepette: ez elsülhet akár jól, de akár rosszul is. Ha nem lenne két hét, az jobb lenne, mert ritmusban maradnánk, és most már látványosabban érvényesülnének, teljesülnének azok a dolgok, amiket megbeszélünk. Ebből kifolyólag pedig nagyobb hittel játszanák végig a lányok a taktikáinkat.
Eduarda Amorim: Élveztem a meccset, amely igen kemény volt, de persze örülök a végeredménynek. A múlt hetinél sokkal jobban kézilabdáztunk, jobban kezdtünk, és a védelmünk is összeszedettebb volt, de persze még van hová javulni, mert sok hibával játszottunk. Úgy vélem, egyre jobbak leszünk minden meccsen. Pozitívum, hogy egy rossz BL-mérkőzés után egy hét alatt rendbe tudtuk szedni magunkat. Most a brazil válogatottal a Pánamerikai Játékokra utazom, Løke és Lunde pedig a norvégokkal készül, viszont a többiek ez idő alatt sokat tudnak együtt gyakorolni, ami pozitívum.
Pálinger Katalin: Úgy tűnt, hogy hat-hét méterről sokat lő befelé az ellenfél, ezért kiszorított helyzetbe kellett őket kényszeríteni. Az elején főleg sokat jelentett az, hogy segítettek a csapattársaim. A végén pedig, mikor picit gödörbe kerültünk, én próbáltam még többet hozzátenni, ha lehetséges. Támadásban még mindig sok hibát vétettünk, de remélem, hogy hétről-hétre egyre jobb formát mutatunk majd. Az eladott labdák talán annak is köszönhetőek, hogy nem szokott még eléggé össze a csapat, bár ez a felkészülési időszak alatt nem így tűnt. Bár, tegyük hozzá, a Bajnokok Ligája mindig más, mint az edzőmérkőzések. Illetve azért is gondolom, hogy ezek előfordulhatnak, mert saját magamon is érzem, hogy sokszor annyira akar menni előre az ember, és olyan gyors és erős tempót akar diktálni, hogy néha ilyenkor inkább jobb lenne egy pillanatra megállni, megnézni, hogy ki az, akinek pontosan lehetne passzolni. Ám annyira vitt minket előre a fantasztikus közönségünk is, ismét, most már sokadszor, és emellett mindenki annyira akart bizonyítani is, és feledtetni a múlt heti vereségünket, hogy amiatt is történhettek ezek a dolgok. Az előttünk álló szünet alatt mindenképpen még agresszívabbá kell tennünk a védekezésünket, hiszen nekünk Metzben is nyernünk kell. Idegenben főleg szükségünk lesz arra, hogy növeljük a fault-ok számát. Még a ziccerek kihasználtságán is javítanunk kell, ezen a területen is van még hová fejlődnünk. Emellett sokkal kevesebb lehetőséget kell az ellenfélnek adnunk az eladott labdákat tekintve.
Megvannak az idei első BL-pontok
© handball.hu