– Újra itthon...
–...Ne is mondd! Nagyon jó érzés volt újra belépni a Hódosba, és különösen az, hogy onnan már a DVSC játékosaként léphettem ki. Anyukámnak olyan boldogan mutattam az aláírt szerződésemet, mint anno az első profi megállapodásomat.

– Amikor elmentél, arról beszéltél, hogy egyszer visszatérsz. Íme.
– Semmiképpen sem szerettem volna végleg elszakadni attól a helytől, ahol felnőttem, ahol kézilabdázó vált belőlem.

– Akadtak más ajánlataid is?
– Kerestek külföldről, és volt magyar ajánlatom is, de számomra egyértelmű volt, hogy ha váltok, akkor csak a DVSC jöhet szóba. Jó érzés egy játékosnak, ha a volt klubja számít rá, akarja, hogy hazajöjjön.

– Ha újrakezdhetnéd, ismét belevágnál a romániai három évbe?
– Szerintem egyszer minden játékosnak ki kell próbálnia magát kicsit távolabb az otthonától. Mindenből lehet tanulni, én is sok tapasztalattal lettem gazdagabb a Vâlceánál.

– Debrecenben ismét szem előtt leszel, s talán könnyebb lesz visszakerülni a válogatottba.
– Nagyon bízom benne, hogy újra felvehetem a címeres mezt, mert a válogatott nagyon fontos számomra. Mindent meg fogok tenni érte, hogy meghívjanak a keretbe. Ez ugye azt is jelentené, hogy jól megy a játék a Lokiban.

– Amikor elmentél, a 18-as mez volt a Tiéd, most milyen számmal a hátadon térsz vissza?
– A 23-asban. Korábban a válogatottban is ez volt a számom és a Vâlceánál is. De a 18-ashoz is szép emlékek fűznek.

– Várod már az első edzést?
– Biztos, hogy jó lesz találkozni a lányokkal, és újra itthon készülni. Szabó Valival beszéltem, és most megkaptam a nyári edzéstervet.

– Mi lesz a programod a szünetben?
– A húgommal csináljuk, amit Köstner Vilmos előírt. Niki volt már Vili bácsi játékosa, így ő biztos sokat tud majd segíteni.

– Pihenésre nem is jut idő?
– Nem biztos, hiszen a jogi karon van még két nagyon húzós szigorlatom, de azért remélem, belefér néhány nap nyaralás.

Szűcs Gabriella hazatért

Forrás: www.dvsckezilabda.hu