Pomozi Nikolett, Kirsner Erika és Mészáros Rea után Vaszari Virág sem állhatott a váci csapat rendelkezésére, mert ezúttal a másik térdében szakadtak el a szalagok. Így még a fiatalok benevezésével sem volt meg a lehetséges 16 fős kerete a Vácnak. A hazaiaknak pedig a két KEK-döntő között a hátuk közepére sem hiányzott a bajnokság harmadik helyéért vívott rájátszás első összecsapása.

Alig félház fogadta a pályára lépő hölgyeket, a hangulat közel sem emlékeztetett sem a Debrecen elleni elődöntőkre, sem a dabasi spanyol csatára. Az első gól a vendégeké volt, akik a balszélső hiányt úgy próbálták megoldani, hogy támadásban az elsősorban biztos büntetőlövőként ismert Gróz Kitti szerepelt, őt védekezésben Fülöp Andrea váltotta és Klivinyi Kinga próbálta a szélen megállítani a jó formában lévő Kovacsicz Mónikát. Az első tíz perc a Fradié volt, szinte minden támadásuk góllá nemesedett, így Németh András 5-2-nél a hetedik percben már időt is kért. 11-7-ig azonban nem volt változás, a hazaiak csere nélkül játszva uralták a mérkőzést (később is a kezdőhetes dominált a Fradinál, hiszen egy híján minden gólt ők dobtak). Gróz Kitti heteseivel, előbb Rédei-Soós Viktória, majd Temes Bernadett triplájával egy találatnyira feljött a Vác. Ekkor Elek Gáboron volt az időkérés sora, majd kapuscserével, valamint védekezésben Zácsik Szandra Balogh Barbarára váltásával próbált visszatalálni a kezdeti percek teljesítményéhez. Az első félidő közepétől azonban több mint félidőnyi ideig nagyon szorosan alakult az állás. A váciak sorozatos emberelőnyük ellenére csak egyenlítgetni tudtak, majd több hazai technikai hiba és pár Herr Orsolya bravúr segítségével kétgólos fórt szereztek. Egy Szucsánszki Zita-dupla azonban egálra hozta a félidőt (16-16).

A fordulás után most Fradi-góllal indult a félidő, majd negyedórán át maximum egyenlíteni tudott a vendéglátó. A hazai hálót ismét Rédei-Soós, a váciakét Tomori Zsuzsa rongálta gyakran, miközben feltűnő volt, hogy a zöld-fehérek mennyivel eredményesebben használják ki emberelőnyös lehetőségeiket. Igaz, az FTC-lányok viszont a büntetők értékesítésével álltak hadilábon. A 47. perctől három fővárosi találat következett: már ott volt kétgólos a fór. Meglepő volt, hogy nem a sűrű meccsprogramot lebonyolító Fradi, hanem a mostanában csak kéthetente pályára lépő Vác tűnt fáradtabbnak. Ebből aztán folyamatosan két-háromgólnyi hazai előny lett, ami elsősorban a hajrára megtáltosodó Zácsik Szandra érdeme volt.

Végül az első összecsapást a szívét-lelkét kitevő pályaválasztó csapat megérdemelten nyerte, az ezúttal is enervált szélsőjátékot produkáló, emberfórjait tragikus hatékonysággal kihasználó vendég hölgykoszorú ellen. Érdekes volt, hogy a levonulásnál mindkét szurkolótábor igen nagy erőbedobással szapulta a valóban gyakran tévedő bírópárost...

Elek Gábor: A várt módon küzdelmes mérkőzésen győzelmünket annak köszönhetjük, hogy ezúttal pontosabban voltunk a hajrában ellenfelünknél. Köszönjük a váciaknak sportszerűségüket, hogy igyekeztek segíteni minket a kupadöntőn való siker elérésében. Remélem, sikerül két nap alatt kipihenni magunkat.
Németh András: Két dolgot láttam a találkozón: hogy sikerült közel a maximumot kihozni magunkból és azt, hogy egy pillanatig sincs esélyünk nyerni…

Az egyik fél második győzelméig tartó párharcban az FTC vezet 1-0-ra. A második összecsapás május 18-án szerdán 18 órakor lesz Vácott.

KáGyé

KEK-döntő után, KEK-döntő előtt a Fradi

© handball.hu