Mihály Attila: A kritikus utolsó negyedórában többet hibáztunk a kelleténél, és magunkra húztuk a váciakat. Két fáradt csapat találkozott, tehát a színvonal nem volt túl magas. Most egy kicsit mi jobban akartunk, vagy szerencsésebbek voltunk, vagy a kritikus pillanatokban mi húztuk a jobbat, ez volt a sikerünk titka. Kevés pihenő után rögtön indul a rájátszás, ez az érem pedig óriási lökést ad. Szeretnénk megtartani az ötödik helyünket, de ez nem lesz könnyű, mert nagyon erősek az ellenfeleink. Természetesen látok fejlődési lehetőséget a csapatomban, de ehhez a játékosoknak is partnereknek kell lenniük, de ez a siker is bizonyítja, hogy van miért dolgozni.

Szikora Melinda: Szerintem nagyon izgalmas meccs volt, ahol a közönség jól szórakozott, és ahol mi is jól éreztük magunkat, bár ismét sikerült játszanunk az idegekkel. Jól küzdött a Vác is, fel is jöttek ránk, sőt, aztán eggyel vezettek is. Akkor nagyon megijedtem, de a végén sikerült rendbe szednünk magunkat, így nyertünk. Igazából tudtuk, hogy a Győr nem a mi kaliberünk, úgyhogy mi arra törekedtünk, hogy a harmadik helyet megszerezzük. Az ETO ellen nagyon haloványan teljesítettem a második félidőben, ezért ma nagyon kellett hajtanom, hogy ezt kijavítsam, és úgy gondolom, hogy ez sikerült is.

Ifj. Németh András: Igazából a csapat segítőjeként vagyok jelen, úgy vélem, az edzői hivatás annyira nem vonz, hiszen én sosem kézilabdáztam, anélkül pedig nem lehet csak úgy odakerülni. Nem mondom azért, hogy nem ragad rám semmi, de látom apun, hogy mennyire kifárasztja őt a munkája, persze szeretnék a kézilabda közelében maradni. Az Alcoa ellen sajnos borzasztóan teljesítettek a jobbátlövőink, és nem volt helyettük kit pályára küldeni. Ezért veszítettük el a tegnapi elődöntőt is.

A Fehérvár jobban küzdött, és nyert

© handball.hu