handball.hu: Bár a tavalyi világbajnokságot kihagytad, bizonyára követted a lányok meccseit. Milyennek láttad akkor a csapat játékát, és milyennek most?
Pálinger Katalin: Görbicz Anita visszatérése mindenképpen meghatározó tényező. Remélem, hogy az én szereplésem is előre viszi majd a csapatot, bár szerintem kapusposzton nem volt gond. Nagyon jó meccseket játszottak a lányok tavaly Kínában, és nem mondhatom azt, hogy hatalmas különbség lett volna mondjuk az első három csapat és a mieink játéka között, annak ellenére, hogy a helyezés nem ezt mutatja. Ehhez némi szerencsétlenség is közrejátszik, valamint az, hogy rengeteg fiatal, rutintalan kézilabdázó volt a keretben, akik még nem tanultak meg nyerni, ahogy ezt mondani szokták. Ez pedig döntő szituációkban fontos lenne. Remélem, hogy ez idén sokkal jobban sikerül majd.

handball.hu: Milyen eséllyel lépünk pályára csoportellenfeleink, Szlovénia, Franciaország és Norvégia ellen?
Pálinger: A sorsolásunk alapján abszolút elérhető cél a csoportból való továbbjutás, és így teljesíthető feladat, hogy visszakerüljünk a világ élvonalába, azaz az első öt hely egyikére. Franciaország mindig eléggé csalóka, mert az ember kívülről azt mondja, hogy igaz, hogy jók, de azért talán annyira nem. Aztán amikor testközelbe kerülünk hozzájuk, akkor érezhető, hogy nagyon gyorsak és erősek, rendkívül atletikusak, jó a cselező képességük, ahogy felugranak, ahogy ellövik a labdát, az egészen kiváló. Ezen kívül az edzői munka, Olivier Krumbholz személye is sokat számít, hiszen ezeket a lányokat egy csapatba rakni nagyon nagy feladat, mégis remekül sikerült ez nekik tavaly. Az Európa-bajnokságon természetesen nagyon szeretnénk megverni őket, hiszen az a meccs mindenképpen sorsdöntő lesz, mert a franciák és mi is tovább fogunk jutni, és természetesen a norvégok is. Mégis azt gondolom, hogy a későbbiekre nézve a franciák elleni meccs dönthet sok mindenről, hiszen a megszerzett pontokat visszük magunkkal a középdöntőkörbe. A szlovénokat nem fogjuk lebecsülni, mert ha megnézzük a Bajnokok Ligájában remekül szereplő Ljubljanát, azt láthatjuk, hogy egyre több szlovén fiatal tehetség van a keretükben, köztük például csapattársammal, Ana Grossal. Természetes, hogy a miénk jobb csapat, és meg kell vernünk őket, de egy Európa-bajnokságra egy csapat se mehet úgy oda, hogy könnyű meccset tud játszani. Norvégia sem verhetetlen, mi pedig természetesen minden mérkőzésen úgy lépünk majd pályára, hogy nyerni akarunk. Sok befolyásoló tényező lesz, például hogy miként sikerül a formaidőzítésünk, vagy el tudjuk-e kerülni a sérüléseket.

handball.hu: Több mind tíz évnyi válogatott szereplés után mennyire tud motiválni egy újabb világverseny? Vajon így, hogy a tavalyi versenyt kihagytad, éhesebb vagy a sikerre?
Pálinger: Igen, 1997-ben voltam először válogatott, ennek ellenére már a szeptemberi Világkupán – amely igazán színvonalas verseny volt - is nagyon jó érzés volt visszakerülni ebbe a közegbe. Mindig azt mondtam, hogy ha egy picit is a motiváció hiányát érezném, akkor abbahagynám a kézilabdát, de egyelőre ez nincs még így. Így, utólag visszagondolva, ugyan a világbajnokság idején sérült volt a vállam, és egész decemberben injekciózták azt, emiatt amúgy sem tudtam volna játszani, de már ezelőtt eldöntöttem, hogy azt a versenyt kihagyom. Abból a szempontból azonban feltöltődtem fejben is, és akkor jól jött a pihenés is, bár ez a sérülésem miatt nem nagyon sikerült. Jövő héten kezdődik az Eb-felkészülés, úgyhogy egyre többet beszélgetünk arról a lányokkal, Görbével, hogy mi, hogy lesz, és hogy szeretnénk ezt az egészet, de nem volt soha gond, és most se lesz. Természetesen nagyon motivált vagyok.

handball.hu: Katrine Lunde Haraldsen érkezése a klubodhoz jelent Számodra pluszt olyan szempontból, hogy többet tudsz pihenni? Hiszen az elmúlt években, főleg a kulcsfontosságú mérkőzéseken nem tudtál teljes félidőket a padon ülni. Talán most kipihentebben érkezel a nemzeti csapathoz?
Pálinger: Biztosan sokat jelent, hogy megosztjuk a feladatokat, de én soha nem panaszkodtam, sosem éreztem azt a problémát, hogy esetleg a világversenyekre elfáradtam volna. Mindketten folyamatosan játékban vagyunk, rengeteg mérkőzést játszunk, meccshiányom tehát biztosan nincsen. Az Európa-bajnokság előtti két hétben a formatartás lesz a legfontosabb feladatunk. Biztosan furcsa lesz a napi terhelés, tehát az, hogy egymás után kell meccseket játszani, de most már végre Herr Orsi is bebizonyította, hogy meg tudja oldani a feladatokat, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy sokkal többet fog szerepelni ezen az Eb-n. Nem is egy olyan világverseny volt, amelyen szinte végig én játszottam, most azért jó, hogy ketten, vagy Eszter döntésétől függően hárman leszünk.

handball.hu: Eddig tulajdonképpen csak férfi edzők keze alatt dolgoztál a válogatottnál és a klubjaidban is. Hogy látod, mennyivel másabb egy női trénerrel dolgozni?
Pálinger: Ha igazi profi játékosok vagyunk, akkor nem kéne különbséget látnunk. Ez talán a lelki dolgokban mutatkozik meg párszor. Azt szoktuk mondani, hogy többször bejöhet az öltözőnkbe. Komolyra fordítva a szót, Eszter esetében rengeteget számít az, hogy ő is játékos volt, ráadásul a közelmúltban. Tudja, hogy ha egy játékos fáradtságra panaszkodik, az mit jelent, tudja, hogy milyen egy meccs pszichés terhelése, tehát mindent át tud érezni, hiszen nagyon jól emlékszik, hogy milyen olimpián, vagy világbajnokságon szerepelni. Tehát ez az, ami nagyon jó, és remekül lehet Vele kommunikálni, ami szintén nagyon fontos egy ilyen csapatnál.

handball.hu: Mennyivel könnyebb védened egy ilyen, Mátéfi Eszter által összerakott védekező mentalitású csapatban, mint egy olyanban, amely inkább a támadásra fekteti a hangsúlyt?
Pálinger: Ennek természetesen nagyon örülök, bár nem akarom az előző edzők munkáját kritizálni, mert minden tréner tudja, hogy mi az a védekezés, ám Eszter erre valóban nagyobb hangsúlyt fektet, nála ez az egész játék alapja. Én is abszolút egyetértek azzal, hogy a mi csapatunk arra képes, hogy megnyerjen egy meccset mondjuk 25-24-re, de 38-37-nél már nem biztos, hogy mi győzünk, ám szerintem ezzel ő is tisztában van. A felkészülésre szánt két hétben még mindenképpen lehet javítani a védekezésünkön, és úgy vélem, hogy az abból való gyors lerohanásokat kellene erőltetnünk.

handball.hu: Kiket tartasz a végső befutónak az Eb-n?
Pálinger: Nem szeretek tippelni, így ezúttal sem teszem, de csapattársammal, a norvég Katrine Lunde Haraldsennel már párszor poénkodtunk arról, hogy milyen jó lesz majd egymás ellen döntőt játszani!