- Először játszottatok egymás ellen?
Ana: Ez volt az első alkalom! Nagyon furcsa érzés volt a húgom ellen játszani.
Eduarda: Ezt én is csak megerősíteni tudom!

- Hogy láttátok a mérkőzést?
Ana: A Győrt az eddigi eredményei miatt természetesen tiszteljük, de megpróbáltuk azt elérni ellenük, hogy a hátrányt, amibe a két csapat erősségéből adódóan vagyunk, kiegyenlítsük, és partiba maradjunk velük. Ezt csak a mérkőzés elején sikerült megvalósítanunk.
Eduarda: Úgy érzem, általánosságban egyre javul a csapatunk játéka. A mérkőzés elején volt némi nehézségünk, különösen a védekezésben, de ebből sikerült kijönnünk, és feljavult a játékunk.

- Mi okozhatta azt, hogy a vártnál talán fölényesebb vendégsikerrel zárult a meccs?
Ana: Jól kezdtünk, kemények voltunk, és jól védekeztünk, mégis fokozatosan átvette a Győr az irányítást. Aztán főleg a könnyű, kontratámadásokból szerzett góljaik miatt lett ilyen nagy a különbség. Kicsit lefagyott a mi játékunk.
Eduarda: A második félidőre jelentősen feljavult a mi játékunk, és én is abban látom a nagy különbség kialakulásának okát, hogy egyre jobb lett a védekezésünk, sokat tudtunk indulni, és többnyire nem is hibáztuk el a lerohanásainkat.

- Mi a véleményetek egymás játékáról ezen a találkozón?
Ana: Mindig nagyon drukkolok Dudának, hogy jól játsszon! Szerintem többet lőhetne kapura, elengedhetne még több lövést kilenc méterről, mert abban tényleg nagyon jó!
Eduarda: Ana támadásban feljavult a második félidőre, néha ugyan nem volt szerencséje a lövéseknél, de kifejezetten jónak láttam a játékát.

- Most, hogy mindketten Magyarországon éltek, mennyit tudtok találkozni?
Ana: Telefonon és Interneten minden nap kapcsolatban vagyunk, de amint van akár egy szabadnapunk, akkor mindig kitalálunk valami közös programot.
Eduarda: Van, hogy csak együtt vacsorázunk, de van olyan is, hogy elmegyünk uszodába vagy kirándulni. Amikor csak lehet, együtt töltjük az időnket!

Forrás: www.fkc.hu