Konkoly Csaba: Az első félidőt nagyon jó ritmusban, fegyelmezetten és pontosan játszottuk. A másodikban a támadásunk megint elakadt, védekezésben pedig nem tudtuk tartani a beállókat. Végülis nyertünk, de sajnos csak csoportmásodikként jutottunk tovább. Ha szeptemberben azt mondják, hogy ez lesz, elégedett lettem volna, de így azért kicsit keserű ez a győzelem: egyrészt, mert már a kezünkben volt a csoportelsőség, amivel nem tudtunk élni, másrészt, mert nem tudtuk tartani azt az előnyt, amit kiharcoltunk az első játékrészben. Az utóbb említett periódusban látottakra kell alapoznunk a továbbiakat, és a fő feladatunk, hogy a második félidőket ennél sokkal taktikusabban rajuk össze.
Pálinger Katalin: Egyáltalán nem ilyen meccsre számítottam, bár nagyon felkészülten érkeztünk. Sajnálom, hogy a csoportelsőséget nem sikerült megszereznünk. Bár végig benne volt a játékban, az Oltchim nem az a csapat, aki ellen megtehetjük, hogy a végére így kiengedjünk, és ő ezt ne használja ki. Most már az a középdöntő-kör következik, ahol nem mondom, hogy kit szeretnénk ellenfélként kapni, vagy kit nem, mert olyan erős a mezőny, hogy bárki szerezhet bárhol pontot, vagy éppen veszíthet. A lényeg, hogy megcsináltuk, amit kellett, továbbjutottunk, és várjuk a sorsolást. Ha idén is döntőt szeretnénk játszani, akkor teljesen mindegy, kik kerülnek most, a sorsolás alapján az utunkba, mindenkit le kell győznünk. A presztízs miatt nem lett volna rossz több góllal nyernünk ma, de nem hiszen, hogy bármi rosszat lehetne mondani most a csapatra. Tanulni kell ebből is, és levonni a megfelelő következtetéseket. Azt éreztem én is, hogy nagyon felszabadultan játszottuk végig a mérkőzést, pont ezért is sajnálom, hogy a legvégére kiengedtünk. A saját formám javulóban van, látszik, hogy most már rendesen tudtam edzeni, de bízom benne, hogy ennél még jobb lesz.
Vérten Orsolya: Nehezebben indult a szezon: habár az Itxako ellen idehaza nyerni tudtunk, a Zvezda és a Valcea otthonában botlottunk, ám ezután belehúztunk, és az utolsó három mérkőzésen megmutattuk, hogy egy nagyon jó csapat vagyunk. Úgy gondolom, hogy nem kell szomorkodnunk a csoport második helye miatt. Négy góllal győztünk egy ilyen alakulat ellen, és közte volt időközben nyolc-kilenc is. Aki azt mondja, hogy rossz eredmény ez, hogy nem lett meg az ötgólos győzelem, annak annyit mondanék, hogy nekünk az volt a fontos, hogy megmutassuk, mi tényleg egy jó csapat vagyunk. A közönségünk ma is fantasztikus volt: egyszerűen imádok lejönni így a pályára, és játszani. Kisebb sérülések mindig adódnak, most hála Istennek, éppen semmi gondom sincs, az elmúlt időszak sérüléseiből gyógyulok, és szedem össze magam.
Csoportmásodikként a legjobb nyolc közé
© handball.hu