2008 őszéig Rainer Osmann csupán férficsapatokkal dolgozott: szülővárosa, Eisenach klubcsapatának irányítása után Ausztria férfiválogatottját vezette hét esztendőn keresztül, majd átvette a német női junior válogatott irányítását, és másodedzője lett a felnőtt női nemzeti csapatnak. Miután a hölgyek korábbi szövetségi kapitánya, Armin Emrich 2009 januárjában felbontotta a szövetséggel a szerződését, Osmann lett az örököse, új feladatkörével párhuzamosan pedig továbbra is ő vezette a magyarországi junior Európa-bajnokságon negyedik helyezést elért német lányokat.

Az idei világbajnoksággal kapcsolatban Osmannak nincsenek konkrét célkitűzései, hiszen a hosszú távú tervei már a 2012-es londoni olimpiával kapcsolatosak.

- Német szövetségi kapitányként izgatott az első világversenye előtt?
Osmann: Nem, nyugodt vagyok. A selejtezőmérkőzéseken igen, de most már nem. Tisztában vagyok a feladat nagyságával és a kötelességemmel. Az eredményeimet a csapat eddigi eredményeihez és sikereihez kell mérnem. Tudom, hogy egy olyan kiváló csapatért vagyok felelős, amely mostanra a világ négy legjobbja között van.

- Az idők azonban változnak, és a gárda vezéregyénisége, a csapatkapitány Grit Jurack nem léphet pályára Kínában, hiszen babát vár.
Osmann: Azon kívül, hogy nélkülöznünk kell őt, általános változáson megyünk keresztül. Ez nem csak a játékosok személyét érinti, de a stílusunkat és a filozófiánkat is. Számomra nagyon fontos, hogy gyorsabban, és keményebb védekezéssel kézilabdázzunk. Hosszútávon a 2012-es olimpiában gondolkodom, de általánosságban a kínai vb ugyanolyan fontossággal bír. Ki fog derülni, hogy a csapat hogyan bírja el Grit hiányát. Ez főképpen az olyan szoros mérkőzéseken derül majd ki, ahol a fiataloknak kell átvenniük a helyét.

- A változásokat illetően: milyen céllal utaznak Kínába?
Osmann: Ezt most még nem tudom megmondani, ám nem sokkal a vb-re utazásunk előtt megvitatjuk a csapattal. A legelső célunk, hogy ebből a nehéz csoportból továbbjussunk a középdöntőkörbe.

- Van valamilyen konkrét terve a világbajnokságra?
Osmann: Át kell adnom a játékosaimnak a modern kézilabdáról alkotott filozófiámat, elérni, hogy a lányok egy egységként működjenek. A modern kézilabda kulcsai: sebesség, agresszív védelem és az érzelmi felfokozottság. Mindnyájuknak több érzelemmel és lelkesedéssel kell játszaniuk, élvezniük kell a góljaikat, és a vereségeket közösen kell feldolgozni – számomra ezt jelenti a csapatszellem.

- Említette a csoportmérkőzéseket – az Ön csapata a fő esélyes?
Osmann: A célunk a középdöntőbe kerülés, de ez nagyon kemény lesz, hiszen Dánia, Franciaország, Svédország, Németország, és talán még Brazília is nagyjából azonos játékerőt képvisel. Hogy továbbmeneteljünk, javulnunk kell az egyéni képességeink terén. Végül aztán csak a csapatszellem számít majd, főleg, hogy ennyi új arc van a válogatottunkban.

- Ön szerint mit tartogat a jövő a fiatal alakulata számára?
Osmann: Egy olyan új, következetes felfogást kezdtünk alkalmazni az ifjúsági és junior válogatottnál, amelyet szeretnénk a felnőtt együtteshez is átvinni. Igen szorosan kell együttműködnünk a klubokkal, akiknek pontosan tudniuk kell, milyen edzésmódszereket kell alkalmazniuk a fiatal tehetségeknél. Ezen kívül elkezdtünk kialakítani egy edzőkből és egészségügyi személyzetből álló szakértőgárdát. Csak úgy érhetünk el eredményeket a jövőben, ha mindannyian együtt húzzuk az igát.

- Ön kit tart a világbajnokság legnagyobb esélyeseinek?
Osmann: A személyes favoritom Norvégia, de soha nem írhatjuk le Oroszországot sem. Utánuk Dánia, Franciaország, Románia és Spanyolország következhet.

- Hogyan vélekedik az ázsiai csapatokról?
Osmann: A világversenyek előtt soha nem tudhatjuk, milyen erős Korea. Kína a hazai pálya előnyét élvezi majd, de róluk nem tudok túl sokat.

- Saját alakulatát nem is említette az esélyesek listáján…
Osmann: Számunkra izgalommal teli, érdekes és nehéz lesz ez a világbajnokság. A siker eléréséhez nagyon stabil játékot kell hoznunk, és – ami a legfőbb problémánk – a helyzeteinket sokkal koncentráltabban kell kihasználnunk. A felkészülés során ugyanis túl sok tiszta helyzetünket puskáztuk el.

- Létezik egy bizonyos ranglétra a csapaton belül? Amennyiben igen, mi alapján építik ezt ki?
Osmann: Teljesen normális az, hogy az idősebbek vezetik a fiatalabbakat, akik persze elmondhatják a véleményüket. Nem vagyok diktatórikus személy, ezért ennek a szerkezetnek magától kell fejlődnie, nem pedig egy edző által. A lányok mindannyian tudják, mi a szerepük a gárdán belül, hiszen egyesével mindenkinek elmondtam, mit várok tőle. A végén azonban csak a csapat számít, nem az egyén.

- Az elmúlt hónapokban bizonyára nem unatkozott, miután a felnőttek mellett a juniorokkal is foglalkoznia kellett. Még mindig élvezi a munkáját?
Osmann: Teljesen elégedett vagyok még azután is, hogy a nyári junior Eb után alig maradt erőm. Tisztában vagyok vele, mekkora megtiszteltetés felnőtt női kapitánynak mondani magam. Nagyszerű lehetőségem adódott arra, hogy felépítsek, és felkészítsek egy együttest egy világbajnokságra. Végső soron azonban nem én, hanem a válogatott van a középpontban: a játékosaink, az edzőink és a többi segítőnk. Hatalmas kihívás ezt a sok kis csapatot egybeépíteni, tudva azt, hogy így lehetünk sikeresek.

- Viszont ha minden a tervek szerint alakul, miért nem számol a vb-éremmel?
Osmann: A csapat struktúrájának egésze percről-percre változik azóta, amióta Grit Jurack bejelentette, hogy gyermeket vár, ám nekünk tovább kell haladnunk. Nagyon élvezzük a világbajnoki felkészülést, a lányok hangulata pedig kiváló, de még túl korai éremről beszélni. Térjünk vissza rá, ha már a középdöntőkörben vagyunk!

Folytonosság és kemény munka
Eldőlt: Krause sem utazik Kínába

© handball.hu