Anja Andersen: A legfontosabb számunkra az újabb két pont bezsebelése volt, emellett pedig az, hogy feljavítsuk a védelmünket, és gyakoroljuk a támadást. Egy edző sohasem lehet tökéletesen elégedett a csapatával, ezzel persze én sem vagyok másképp. Kemény együttesnek tartom az FTC-t, amelynek több fiatal tehetség szerepel a keretében. Szerintem a magyar bajnokságban már idén is szépen fognak menetelni, mert sok lehetőség rejlik bennük. A jövő héten a KIF Vejen ellen játszunk dán bajnoki mérkőzést, számunkra ez most a legfontosabb. Amikor két éve átvettem az FCK irányítását, azt terveztük, hogy a második évben megnyerjük a dán bajnokságot és a Bajnokok Ligáját is. Azt hiszem, jó úton haladunk.

Elek Gábor: A mérkőzésen nem játszottunk rosszul, a jövőre nézve biztatóan szerepeltünk. Abszolút nem vagyok azonban elégedett a hitünkkel. Megint tisztességesen helyt álltunk, de már kezd elegem lenni, hogy a fejekben nem tudunk rendet tenni, a megbeszélt dolgokat nem tudjuk értelmezni, nem tudjuk visszaadni a pályán. Gondolok itt például arra, hogy ne játsszuk be a labdát kéz- és fejmagasságba, mert azonnal elveszik. Ez azt eredményezte, hogy huszonnégy eladott labdánk volt ezen a mérkőzésen, ebből kaptuk azt a rengeteg indításgólt. Komolyan foglalkozni fogunk azzal, hogy gondolkodó játékosaink legyenek a pályán.

Természetesen a lányok tisztelték az ellenfél kézilabdázóit, akiket legtöbbjük eddig még csak a tévében látott, de azt kértem tőlük, hogy azért ne kérjünk tőlük meccs közben autogramokat. Az első félidőben Amariei szétlőtt minket, azután már olyan nagy problémát nem okozott, mert segítettek minket azzal, hogy lecserélték. A játék képe alapján a tizenegy gólos különbség kicsit túlzónak tűnik, persze a negyvenedik perctől már a Békéscsaba ellen tartalékoltam. A három mérkőzés abszolút szolgálta a szerdai, ellenük vívandó derbire való felkészülésünket, hiszen most minél több játékra volt szükségünk. Fiatal, sokra hivatott társaság vagyunk, de még dolgoznunk kell.

Az FCK a BL főtábláján

© handball.hu, Ungvár