jococia: Hallottuk, hogy "rengeteg klasszis játszik kint, a világ legjobb játékosai", hogy "majdnem minden csapatban két egyforma sor van", nem úgy, mint Magyarországon "egy kezdő és egy cseresor, sok itteni játékos pedig kényszerűségből végigjátszik egy egész meccset, de Dániában folyamatosan forgatják a csapatot, nem biztos, hogy akkor, és azért cserélnek le, mert esetleg hibázol". Te mit tapasztaltál? A Viborgnál is működik ez a nagyszerű módszer? Téged is meglepett, hogy lecseréltek olyankor, amikor épp belelendültél, és sziporkáztál a pályán? Vagy amikor épp csodáltad a cserepadról egyik csapattársad gólját, és a következő momentumban kaptad az utasítást, hogy állj be helyére, mert forgatni kellett folyamatosan a csapatot? Kapsz elég játéklehetőséget, hogy sikeresen kibontakozd játéktudásodat? Előzetes elvárásaid, terveid szerint alakulnak a dolgok ott, kint, vagy azért akadnak bőven javítanivalók?
Kovacsicz Mónika: Igen, a dán bajnokságban tényleg nagyon sok a külföldi, és nagy része mind hazája válogatottja is, posztonként két-három nemzetközi szintű játékos normális a csapatokban, és a folyamatosan forgatás azért is szükséges, mert a nemzetközi kupákban szereplő csapatoknak heti két tétmeccsük is van, és a terhelés megosztódjon. Tavaly a Viborg ennek is köszönhette a sikeres szezonját. A szezon végén több játéklehetőségre számítottam, de azért nem vagyok elkeseredve, és örülök, hogy részese lehettem a Viborg sikereinek.

PöttömPetra: Kit tartasz a legjobb magyar játékosnak és a világ legjobbjának?
Kovacsicz: Nagyon sok jó játékos van Magyarországon :) Most inkább diplomatikus leszek, és posztokra bontom: kapus: Pálinger Kati, irányító: Görbicz Anita, szélső: Vérten Orsi. A világon szintén nagyon sok játékos van, ezért nehéz volna egyet kiemelni, de ha nagyon muszáj, én Bojana Popovicot tartom a legnagyobb klasszisnak.

Gál Marcsi: Van elég lehetőséged játékra? Hogy élted meg a a Győr elleni győzelmet? Nem sajnáltad őket? Hogy érezted magad, hiszen nagyon keveset voltál a pályán? Ez más csapatok ellen is így működik, vagy csak a hazaiak ellen? Mikor szándékozol hazatérni, és hova, melyik csapathoz húz a szíved?
Kovacsicz: "Játéklehetőség" - ez a kimeríthetetlen téma :) Természetesen jobb volna, ha végigjátszanám a meccseket, és hat-hét gólokat dobálnák meccsenként, de itt ez másként működik... A szezon nagy részében feleztük a meccseket (más-más taktikai feladatokkal), de a végére az edző már inkább Varzarut játszatta, mivel összeszokottabbnak, tapasztaltabbnak látta, és az igazat megvallva nagyon jó formába került. A döntő után sajnáltam a győri lányokat, hiszen tényleg nagyon kevésen múlott, annál is inkább, mivel a közelmúltban én is vesztettem nemzetközi kupadöntőket, tudtam, mekkora csalódás ez számukra. Hogy mikor térek haza, azt most még nem tudom, de könnyen meglehet, hogy már jövőre :)

PenteZsófia: Milyen volt neked, mint magyar játékosnak, amikor megnyertétek a BL-t? Azért érdekelne, mert hogy ugye magyarok ellen kellett játszanod, olyanok ellen, akikkel (néhányukkal) amúgy együtt játszol a címeres mezben. Milyenek voltak a mérkőzés utáni érzéseid?
Kovacsicz: Nekem már a Fradi színeiben is vegyes érzelmeim voltak, mikor a Győr ellen készültünk, és hidd el, nem könnyű az embernek a volt csapata ellen játszani... Most is próbáltam nem gondolni rá, és természetesen nyerni szerettem volna, de úgy voltam vele, ha ki is kapunk, legalább a szívemhez közeli csapat nyeri a BL-t.

8István: Nekem kedvencem voltál, mikor Békéscsabán játszottál, azóta is figyelemmel követem fejlődésed, és örülök, hogy ilyen jó játékos lett belőled:) Tartod-e a kapcsolatot az itteni barátaiddal, volt osztálytársaiddal és a volt csapattársaiddal, és van-e rá esély, hogy újra lila mezben láthatunk játszani? :-)
Kovacsicz: Köszönöm szépen az érdeklődésedet, a volt osztálytársaimból csak eggyel tartok szoros kapcsolatot, de a csabai szurkolókkal mindig sokat szoktam beszélgetni, amíg Magyarországon játszottam. Még az is lehet, hogy egyszer Csabán fogok játszani, és tényleg nagyon örülök, hogy most ilyen jól megy a volt csapatomnak.

zsozso87: Nem tudom, mennyire olvasol kézis fórumokat, de itt kisebb vita pattant ki a Világkupára készülő csapat összeállítása miatt. Sokan kérdezik, miért Te, mikor keveset játszol a klubodban. Ha jól tudom, ez azért van, mert a dán csapatoknál majdnem minden posztra jut két klasszis játékos, vagyis nem egy embernek kell egy egész meccset, pláne nem egy egész szezont végighajtani! Kérlek, erősíts meg, vagy cáfolj rám! Ezért Tőled kérdezném, hogy hogy érzed magad, milyen formában vagy, hogy sikerült a nyári felkészülés a csapatoddal? Meglátásod szerint jobb-e ez a dán játékrendszer, ahol lehet, hogy kevesebb a játéklehetőség, de (szerintem) a játékosok mind mentálisan, mind fizikálisan frissebbek tudnak maradni az egész szezonban? Utolsó kérdés: mondtad korábban, hogy követed a magyar bajnokságot, tehát képben vagy a játékosokkal kapcsolatban is. Szerinted megfelelő körülmények mellett (elegendő felkészülési időre gondolok elsősorban), mire lehet képes ez a fiatal magyar válogatott Mátéfi Eszterrel? Nem pont a mostani VK-ra gondolok, inkább a vb-re és a jövő évi Eb-re.

Kovacsicz: Ha nagyon unatkozom, olvasok fórumokat, itt olyan "történeteket" lehet megtudni, hogy az valami hihetetlen. :) Nem nagyon foglalkozom, ki mit "gondol" a VK-keretről, mert mindenkinek vannak kedvenc játékosai, és az csak természetes, hogy a sajátjait látná szívesebben. Itt tényleg minden posztra van két bevethető játékos, és az edző megpróbálja hasznosan bevetni őket, néha az egyik játszik többet, néha a másik, de ez azért sok mindentől függ. A nyári felkészülés a kezdeti nehézségek ellenére (kb. két hétig egyéni munkát végeztem) jól sikerült, mert mire jöttek az edzőmeccsek, már 100%-osnak éreztem a térdem, és remélem, sikerül jó formát mutatnom, hisz engem csak itt, a VK-n lát először az új szövetségi kapitány, de mivel a szélső játékosok kiszolgáltatott helyzetben vannak, sok fog múlni a csapattársaimon is, mennyit tudok kihozni magamból. Azt, hogy mire lesz képes a csapat a vb-n, az a sérültek visszatérésétől is fog függeni. Mátéfi Eszter filozófiáját még nem nagyon ismerem, de ha klubjában jól működik, biztos vagyok benne, hogy a válogatottba is hozhat új "szelet", és majd meg tudjuk lepni az ellenfeleinket.

yocca: Befogadtak Viborgban, jól érzed magad Dániában és a dán bajnokságban? Althaus és Nörgaard (Due) milyenek a magánéletben (pályán kívül)? A BL-döntő után nagy buli volt? Ha igen, Magyarországon, vagy Dániában? Jól tudsz angolul? Tanulsz dánul? Melyik három csapat végez az első három helyen véleményed szerint az idei dán bajnokságban (én Viborg, Aalborg és FCK triót tippelnék)? Hol jobb a hangulat, egy Viborg - FCK, vagy egy ETO - FTC meccsen?
Kovacsicz: Igen, úgy érzem, befogadtak, hiszen mindenkivel jó a kapcsolatom. Mivel egyszer mindenképpen ki akartam próbálni a légióskodást, az csak egy külön öröm számomra, hogy ez pont a dán bajnokságban sikerült. Althaus és Due csapattársaim nagyon aranyosak, míg Anja egy kicsit bolondos, bulizós, addig Louise inkább komoly és megfontolt. A BL-döntő után mindjárt visszautaztunk, és itt, Viborgban a táncmulatság reggelig tartott a csapat közeli hozzátartozóival. A szurkolókkal hétfőn volt az ünneplés a város főterén, ahová nagyon sokan eljöttek. Sajnos angolul még nem tudok, de itt döbbentem csak rá, milyen fontos is az idegennyelv, úgyhogy mindenképpen megtanulok a közeljövőben. Természetesen dánul tanulok, kisebb-nagyobb sikerrel :) Szerintem is az FCK lesz idén a legnagyobb ellenfelünk, de nem szabad lebecsülni más csapatokat sem, főleg az Esbjerg és az Ikast is jónak mutatkozik. Az nem vitás, a magyar rangadókon sokkal jobb a meccs hangulata, de ami itt pozitív számomra, az az, hogy a szurkolók tisztelik az ellenfél játékosait is.

Csányi Zsolt: Érdekelne, hogy jól érzed-e magad Dániában, és valóban olyan nehéz a beilleszkedés egy kelet-európai játékosnak a Viborgban, mint ahogy azt mondják sokan? Mi a célkitűzése idén a Viborgnak a nemzetközi kupában? Bojana Popovics mikor léphet pályára?
Kovacsicz: Nekem, mint ország, kellemes meglepetés Dánia, kedvesek az emberek, segítőkészek a csapattársaim, nincs rohanás, mosolyog mindenki. Lehet, azért is könnyebb nekem a távollét, mert nem vagyok egyedül, és mindent meg tudok beszélni a párommal. Idén a Viborgnak így, az idény elején nagyon sok - úgymond - külső problémája jött össze (sérülés, anyaság), tehát nem biztos, hogy a legmagasabb célok lesznek kitűzve, de mivel a szezon vége még nagyon messze van, ez is megváltozhat. Bojana már edzeget velünk, de hogy mikor lép pályára, azt még nem tudni. Lehet, októberben, de az is lehet, hogy csak november közepén.

Gabcikaa: Mesélnél egy kicsit magadról? Hobby? Más sportokkal hogy állsz? Könyv? Film? Milyen érzés BL-győztesnek lenni? Szerinted idén melyik csapatnak van a legtöbb esélye megnyerni? Téged nem zavar, hogy egy-egy világesemény előtt három nappal találkozunk először? (most a VK előtt egy edzés, ha belefér).
Kovacsicz: Kimondott hobbym az nincs, de szabadidőmben sokat sétálgatok a kutyámmal, szeretek még vásárolgatni, és mostanában a konyhában "forgolódni", próbálgatni újdonságokat, főzőcskézni. Más sportokat inkább csak nyáron, a szabadságom alatt űzögetek, ilyenkor teniszezni és kajakozni szoktam. Moziba is gyakran járok, főleg, míg otthon voltam, de már itt is elmentem a csajokkal, persze a tévében is szívesen nézek filmeket, sorozatokat. A szabadidőben mostanság még a dán nyelvet tanulom. Ilyenkor nagyon nehéz lenne megtippelni, ki nyeri az idei BL-t, de szerintem a tavalyi legjobb négyből bárki odaérhet, plusz az FCK. Biztos jobb volna, ha hamarább találkozna a keret, de nagyon sűrű a program, és a játékosoknak is meg kell pihenni közbe-közbe, úgyhogy ehhez kell alkalmazkodnunk a lehető legjobban.

k.l.h: Én arra lennék kíváncsi, hogy milyen a hangulat Viborgban? Katrine (Haraldsen) :) tényleg annyira aranyos és közvetlen, mint amilyen volt a BL-döntő után, vagy az csak az örömmámor miatt volt? :) Sikerült teljesen beilleszkedned? Milyenek az edzések? Szerinted miért van az, hogy kevesebb edzés mellett (dánok, norvégok) bárkit szétfutnak a pályán?
Kovacsicz: A hangulat teljesen normális, bár mostanában, amikor sok a sérült, és ketten anyai örömök elé néznek, kicsit feszültebb, nem is azért, mert kikaptunk a hét közben, hanem ahogy játszott a csapat a sérültek nélkül. Katrine Haraldsen tényleg nagyon aranyos, közvetlen és segítőkész, én nagyon jóban vagyok vele. Az edzések teljesen mások, mint nálunk, mert itt sok az egyéni edzés (itt mindenkinek magának kell a fizikai részét lerendezni), a közös edzésen meg sok a játék, és a taktikai elemek gyakorlása. A jó futóteljesítményük sikerét én inkább az egyéni adottságaikban és a megfelelő atlétikai edzéseikben keresném.

Lost-Man: Meddig akarsz külföldön légióskodni? Ha visszatérnél Magyarországra, melyik csapatban játszanál legszívesebben, függetlenül az anyagiaktól? Ha visszavonulsz a játéktól (persze ez nem sürgős, csak évek múlva), melyik országban szeretnél végleg letelepedni, és mivel foglalkoznál? Végül Te mit tennél azért, hogy Szlovákia és Magyarország között barátibb legyen a viszony, és ezért tehetnek-e valamit a sportolók?
Kovacsicz: Az, hogy meddig fogok külföldön játszani, az nagyon sok mindentől függ. Most még egy évig biztos Viborg, aztán meglátjuk, még minden nyitott, és Magyarországon is el tudom képzelni a folytatást, bár ahogy nézem, minden felsőházi csapatnak van megfelelő jobbszélsője. Ez majd attól is fog függeni, hogy hol lesz rám igény. Hogy hol fogok letelepedni, azon még van időm gondolkodni, mert még sokáig szeretnék kézilabdázni, de mivel Győrben van lakásom, elképzelhető, hogy ott. A szlovák-magyar rossz viszonyról szerintem a politikusok tehetnek, ezért nekik is kéne helyrehozniuk a dolgokat, mi, sportolók annyit tehetünk, hogy tisztességesen küzdjünk egymás ellen, így mutatva meg, hogy igenis lehet barátság a két ország között.

© handball.hu