Természetesen visszatekintettünk az augusztusi, itthoni rendezésű Európa-bajnokságra, valamint megtudakoltuk Anett terveit a jövőre nézve is.

- Hogyan kerültél kapcsolatba a sportággal?
- Mondhatni a szokásos történet; nagyon sokat mozgó gyerek voltam, a suliban is mindig csináltam valamit. A nálam hét évvel idősebb nővérem, Katalin akkor már kézilabdázott (és játszik azóta is – szerk.) a helyi csapatban, végül is az ő hatására kezdtem el én is játszani, a Beled csapatánál olyan 10 éves koromban.

- Mikor akadt meg rajtad a győri klub figyelme?
- Nem egészen 12 évesen kerültem Győrbe. Korábban Beleden dolgozott, sőt a nővéremnek volt edzője is Konkoly Csaba, mielőtt a Győri ETO utánpótláscsapatának edzője lett. Az általános iskolások a Megye I-ben szerepeltek, és itt látott egy mérkőzésen Konkoly Csaba, aki azt mondta a nővéremnek, hogy nagyon jó felépítésem van, és meg kellene próbálkoznom a kézilabdával komolyabb szinten. A szüleimmel végül úgy döntöttünk, hogy belevágunk, és természetesen Győrben folytattam a tanulmányaimat is.

- Simona Spiridon személyében a világ egyik legjobb beállósával dolgozhatsz együtt napról-napra. Sok segítséget kapsz tőle?
- Rengeteget, mind a pályán, mind a pályán kívül számíthatok rá. Elmondhatatlanul jó egy ilyen nagyszerű játékos mellett játszani, fejlődni. Sokat tanulhatok tőle, mert nagyon segítőkész, közvetlen csaj. Gyakran beszélgetünk, bármilyen problémával nyugodtan fordulhatok hozzá. Az idei szezontól ráadásul egymáshoz közel lakunk, sokszor visz az edzésekre és haza.

- Melyik játékelemben fejlődtél sokat és miben kell még feltétlenül előrelépned?
- A helyezkedésben szerintem fejlődtem. Most már sokkal jobban megérzem, mit szeretne a lövő és nem vagyok útban, mint az elején sokszor voltam! A zárás-váltásoknál kell még hatalmasat javulnom, és a páros kapcsolatokban is vannak hiányosságaim.

- A junior válogatottal kiválóan szerepeltetek, ezüstérmet nyertetek az itthoni Eb-n. Meglátásod szerint mik a csapat sikerességének legfőbb okai?
- Először is CSAPAT vagyunk! Továbbá az, hogy már régóta együtt készülünk, már a tavalyi vb-n kezdtünk összeszokni, és most már egyre inkább kiteljesedtünk. A jó Eb-szereplésünk kulcsa az volt, hogy mindenki odatette magát legjobb tudása szerint, és nagy szívvel játszottunk. Igazából mi egy olyan társaság vagyunk, akik az egész hét hét során „szívtuk egymás vérét”. Folyamatosan mentek a zrikák, a cikizések közöttünk, rengeteget viccelődtünk, gondoskodtunk róla, hogy mindvégig jó hangulat legyen a csapatnál. Fontos leszögezni, hogy ezekben az ugratásokban természetesen semmi rosszindulat nem volt!

- Nyáron írtad alá első profi szerződésed az ETO-nál, nem is merült fel benned a távozás gondolata?
- Természetesen gondolkoztam egy kicsit, hogy melyik csapat lehetne jó számomra... Végül arra jutottam, hogy az ETO-ban sok lehetőség van. Az edzésmunkák kemények, arra törekszem és azért küzdök, hogy minél többet hozzak ki magamból, és minél jobb helyet érdemeljek ki a rendkívül erős keretben. Még egy évig játszhatok az ifi bajnokságban, valamint az ETO II-vel az NB I./B-ben is szerepelünk, így semmiképp nem leszek elegendő játéklehetőség híján Győrben.

A teljes interjút itt lehet elolvasni: www.sportmenu.wordpress.com/2009/09/07/kisfaludy-az-eto-ban-sok-lehetoseg-van

Forrás: www.sportmenu.hu