handball.hu: A hírek szerint lábsérüléssel küzdesz. Mióta tart ez az állapot?
Kindl Gabriella: Mindkét combhajlító izmom meghúzódott a múlt heti, Hypo elleni mérkőzésen, amelyet elég szerencsétlen időpontban, az utazás napján játszottunk le. Ugyan részt vettem a találkozón, utána azonban pár napot pihennem kellett, de a Valcea elleni BL-csatában már pályára léphettem.

handball.hu: Jól belekezdtetek a középdöntő-csoportba, hiszen az első meccsen rögtön megvertétek a Valceát. Ennyire jó formában vagytok, vagy a románok is a tudásuk alatt teljesítettek?
Kindl: Azt hiszem, hogy egyértelműen nagyon harcos a most csapatunk, annak ellenére, hogy jelen pillanatban nehéz helyzetben vagyunk. Már a románok elleni meccs előtt is sok sérültünk volt, én is előtte kezdtem el az edzéseket. Két vállsérültünk is van, akikre egyelőre még nem tudni, hogy műtét, vagy hosszabb pihenő vár. A kezdő jobbszélsőnk, Radicevic pedig bokasérüléssel küzd. Éppen ezért több fiatal is vezető szerepkörbe került már a Valcea ellen is, akik kiválóan megállták a helyüket. Mindannyiunk a maximumot próbálta kiadni magából, mindenki erején felül tett hozzá a győzelemhez.

handball.hu: Adhat ez a siker elég erőt egy esetleges ETO elleni diadalhoz is?
Kindl: Nagyon remélem! Azt is, hogy az összes fiatal hisz majd abban, hogy abszolút megfelelő képességű, és az eddigitől eltérő szerepkörre is alkalmas. Hinniük kell saját magukban és a csapatban. Idén furcsa helyzetbe kerültem, hiszen én vagyok az együttes legidősebb tagja, így más szemszögből, nagy rutinnal a hátam mögött látom a meccseket. Remélem, hogy vasárnap a fiatalok felnőnek a feladathoz, ahogy azt eddig is tették a kiélezett szituációkban.

handball.hu: Elmesélted a többieknek, hogy melyik magyar játékosnál mire kell figyelniük?
Kindl: Nem az én feladatom, hogy ezekre külön felhívjam a figyelmet. Megkaptuk a megfelelő felkészítést, videóelemzéseket néztünk, s nem csak vezetőedzőnk, Zsiga Gyula látott el minket taktikai tanácsokkal, hanem a kapusedzőtől elkezdve a körülöttünk dolgozó utolsó emberig. Én abban tudok segíteni a csapatnak (főképp a fiataloknak), hogy megnyugtassam, összefogjam őket.

handball.hu: Milyen érzés lesz újra a Magvassy Mihály Sportcsarnokban játszani?
Kindl: Nagyon-nagyon szép emlékeim vannak Győrről, élveztem azt a közel hét évet, amit ott töltöttem. Furcsa, de a három év alatt, amióta külföldre igazoltam, egyszer sem játszottam azon a pályán. Biztosan vegyes érzések kavarognak majd bennem, amelyeket megpróbálok figyelmen kívül hagyni. Attól függetlenül a válogatottság-váltás hatása biztosan érezhető lesz majd, de remélem, hogy ez inkább erőt ad. Mint minden csapat, igen sokat változott a Győr is az elmúlt években: rengeteg fiataljuk beérett, ők pedig rutinos válogatott játékosokkal egészülnek ki.

handball.hu: Mesélj egy kicsit a balátlövő posztról: kikkel kell megküzdened a pályára kerülésért? Mennyi lehetőséget kapsz?
Kindl: Az eddigi meccseken, amikor nem volt ennyi sérültünk, leginkább a védekezésben jutottam szerephez, annak az alapembere voltam. Ezenkívül a lerohanásoknál kaptam epizódszerepet a támadásban. A balátlövő poszton a válogatott tagja, a fiatal és tehetséges Marija Jovanovic szerepel. Eddig megpróbáltuk kiegészíteni egymást, adott esetben levettem a terhet a válláról, sokat tudtam a védekezésben és lerohanásoknál is segíteni. Most azonban a sok sérülés miatt változott a helyzet: támadok és védekezek is, ezt pedig nagyon élvezem. Bízom benne, hogy vasárnap is lesz rá energiám, hogy mindkét feladatot tisztességgel ellássam. Remélem, hogy ismételten élhetek a lehetőséggel, és megmutathatom, hogy ott a helyem a támadásban is. Nem tudom, meddig húzódik még a sérüléshullám, lehet, hogy kevés belső emberrel fejezzük be a szezont, de az is elképzelhető, hogy a sorozat végére felépülnek a lányok.

handball.hu: Milyen erőt képviselt a kapusposzt Knezovics leigazolása előtt, illetve milyet most?
Kindl: Sanelával csak nyertünk. Bár előtte sem voltak rossz kapusaink, de ő igazi klasszis. Sokat hozzátett például már a Valcea elleni győzelemhez is. Örülünk, hogy máris kezd beilleszkedni, hiszen bár régebben évekig itt játszott, az a csapat is kicserélődött: mostani társai akkor még gyerekek voltak.

handball.hu: A Krim kapusa, Triffa Ági meccshiányra panaszkodott a múlt heti interjúban. Hasonló a helyzet Nálatok is?
Kindl: Mi idén rengeteget játszottuk a Regionális Ligában, és ezeket a találkozókat nem csak edzésnek vettük, így jól szolgálták a felkészülésünket. Ezzel a ligával szerintem nagyon sokat nyertek azok a csapatok, amelyek nem szerepelnek hazájuk bajnokságában. A szlovénokhoz hasonlóan mi is majd a rájátszásban szállunk be a montenegrói bajnokságba, amely még edzésnek sem illik be. Az időnket maximálisan kihasználtuk: Gyulának köszönhetően magyar és horvát tornákon vettünk részt, így háromszor-négyszer annyi meccsen szerepeltünk, mint tavaly. Se munka-, se mérkőzéshiányra nem panaszkodhatunk. Igen kemény évet kezdtünk el, amely a sűrűsége miatt gyorsan elrepült, és most már hónapokon belül a végére is ér. Még szabad hétvégénk sem nagyon volt, de a karácsonyi ünnepek környékén szerencsém volt, hiszen éppen akkor szerepeltünk a dabasi Szabella-kupán. Ezenkívül talán kétszer voltam otthon, hiszen az 1000 km azért nem Ljubljana-távolság. A repülő nem kifizetődő, kocsival meg rengeteg időt vesz igénybe az út.

handball.hu: Milyen visszhangja volt annak, hogy a jövőben a montenegrói válogatott tagja leszel?
Kindl: Túl sokat erről nem tudok, mert az otthoniak közül főképp a családdal és a barátokkal beszéltem. Ők mindannyian örültek a döntésemnek, mert ha én boldog vagyok, akkor ők is. Akik itt vannak körülöttem Podgoricán, szintén örültek. Csupán egy-egy magyar embertől hallottam negatívumokat, de megpróbálok ezúttal sem nagyon foglalkozni a közvéleménnyel. Mindenkinek van saját véleménye, elképzelése, én pedig a sajátomat követtem.

"Minden teher és nyomás nélkül"

handball.hu