"A román nőikézilabda-válogatott alulmaradt tegnap Magyarországgal szemben a pekingi torna negyeddöntőjében, és érem nélkül tér haza" - írta a Gazeta Sporturilor. Majd folytatta: "A lelkesedésünk oly rövid életű volt, mint a két csapat bemutatkozása az összecsapás előtt. A román lányok pacsiztak, mosolyogtak, szóltak egymáshoz, ölelkeztek az előttük pattogó kínai gyerekekkel. Az összkép úgy festett, mintha minden az eddigi jól megszokott mederben folyt volna, azaz lelkesedés, önbizalom, határozottság, ami mind a biztosan megnyert mérkőzéseinkhez vezetett, kivétel ez alól a norvégok elleni elcsalt találkozó volt. Mindez a gyönyörű, festői látszat egyből feloszlott már az első, Vérten által megszerzett magyar gólnál, még az első percben.

Ezt tetőzve néhány buta hiba elég volt, hogy felborítsa az egész taktikai elképzelést a mi táborunkban, sőt még az elején aláásta lelki önbizalmunkat. Szinte végig csak az ellenfelünk hátát szemléltük nagy elkeseredéssel, két momentum kivételével, ami a "maximumot" is jelentette a számunkra rémálomszerű mérkőzés folyamán: kétszer küzdöttük föl magunkat egálra 3-3-nál, és 9-9-nél.

Előretolt védelemmel kísérleteztünk, Ionela Stanca feladata pedig a magyarok első számú veszélyének , Görbicz Anitának a külön őrzése volt. Viszont védelmünk hatékonysága hamar megingott, több alkalommal Ferling, vagy a szélsők, Vérten illetve Kovacsicz oly helyzetekbe szöktették magukat, ahonnan képtelenség volt hibázniuk. Számunkra az első félidő egy üldözőversennyé fajult, ahol eszeveszett rohanásunknál elfelejtettük kioldani a kéziféket, a sebességváltót pedig fejetlenül használtuk. Átlövőink nagyon megszenvedtek az ellenfél remekül felépített bástyái előtt, az egyetlen, aki ravaszul meg tudta kerülni, Ramona Maier volt, aki egymaga kilenc gólt szórt az első harminc percben. Minden kapkodásunk dacára a helyzet a szünetben nem volt reménytelen, csupán kétgólos hátrány.

A harmincegyedik percben viszont az addig csupán döcögő járművünk elindult feltartóztathatatlanul a lejtőn, és minden erőfeszítés a két kormányos, Tadici és Muşi részéről kudarcot vallott. Majdnem az egész cserepadot a pályára küldte a két szakvezető, ráadásul tele tanácsokkal, mindhiába. Szörnyű momentumaink egyre ismétlődtek, mint egy ördögi óraketyegés, elveszítve teljesen fejünket, amikre még a magyar lányok is kegyetlenül rácsaptak, amint lehetőségük adódott.

Az utolsó kétségbeesett vergődésünk egy háromgólos szériát eredményezett a negyvennegyedik percben, onnan viszont végünk lett. A magyarok gyakran és keményen, érzéstelenítő nélkül ütöttek, főleg szélsőikkel és Tóth Tímeával az élen, nekünk pedig minden kísérletünk még a megszületés fázisában elhalt. Ily módon hihetetlen, kilencgólos előnyre tettek szert, amit ugyan sikerült a találkozó végéig csökkenteni, de az összképen ez mit sem változtat. Mondhatni, hogy egy önámító, magunkat hazudtoló eredmény született, ami nem tükrözi az igazi viszonyokat, és főleg szertefoszlatja minden nagyra törő álmunkat."

---

Kezd elmérgesedni a légkör a román táborban, mint ahogy ez megtörtént nemrég az Oltchim Rm. Vâlceánál. Néhány játékos panaszkodott Cristian Gaţu szövetségi elnöknek, hogy Tadici mester ugyanolyan trágár szavakkal illeti őket, amiből az előző konfliktus is kitört. Hiába kaptak ígéreteket, hogy ez változni fog, sőt, Dinu képletesen megbékült vele ennek érdekében. Úgy tűnik, hogy a helyzet mit sem változott. A magyarok elleni meccsen már a második percben Stanca-t szidta egy eladott labda miatt, Neagut is leteremtette a mérkőzés vége felé, arra hivatkozva, hogy túl későn találta meg a lövőkezét.

Egyébként a kézilabdázók az egyetlenek a román küldöttségből, akiknek a két edző megtiltotta, hogy akár egy perc erejéig is elhagyják az olimpiai falut. "Minden eddigi eredményünket nagyon kemény munkánknak köszönhetjük, semmi külső támogatást nem élveztünk. Minden meccsen félve lépünk pályára, nehogy hiba csússzon a játékunkba, mert akkor jöhet a szidalmazás, veszekedés."

Ezen kívül arról értesültek, hogy anyagi jutalmakhoz azon függvényében fognak hozzájutni, amennyi percet a pályán töltenek. Folyik is az áskálódás közöttük: "Persze, hogy azért tartja kedvenceit a pályán, függetlenül attól, hogy mit nyújtanak, másokat pedig érdemtelenül mellőzi" - panaszkodtak a Gsp.ro munkatársának egyes játékosok. Ezt a felgyülemlett elégedetlenséget tetőzi az a körülmény, ahogy leváltották csapatkapitányukat, Luminiţa Dinut Tadici emberére, Valeria Beşére még az olimpia előtt a moeciui edzőtáborban, ahol a játékosokat próbálták befolyásolni, hogy szavazatukat ne a kegyvesztett kapusra adják le. Ez sokak számára igencsak nehézséget jelentett. E csapatbomlasztó műveletet több, a kézilabdában bennfentes, sőt válogatott tag is elutasította: "Egy csapatban a vezéregyéniség saját viselkedésével, eredményeivel vívhatja ki a többiek elismerését. Ha ezt mások, fölülről erőltetik a társaságra, az csakis ellenszegüléshez vezethet" - mondták.

---

Közvetlenül a mérkőzés után a román kézilabdás lányok nem kívántak nyilatkozni, csak lehajtott fejjel és könnyes szemekkel kerülték a sajtót. Ellenben Gheorghe Tadici interjút adott a Gazeta Sporturilor kiküldött tudósítójának:

- Mi történt a román válogatottal?
- Nem tudtuk sikeresen kiküszöbölni a norvégok elleni, keserű szájízzel járó vereségünket. Ötlettelenül játszottunk, legfőképp támadásban, megengedhetetlenül elszórakoztuk a nagy helyzeteinket, összesen nem kevesebb, mint tizenhat ilyen szituációt számoltam össze. A magyar csapat sokkal motiváltabb volt, megérdemelten nyert, erről nincs kétségem.

- Minden játékosunk rosszul játszott?
- Két-három játékos felelt meg az elvárásainknak, a többi viszont mintha nem is lett volna a pályán. Ne kérje, hogy nevezzem meg őket. Mindenképpen lélektelenül küzdöttek.

- Mit mondott a lányoknak a szünetben?
- Védekezzenek, sokkal agresszívebben tartóztassák meg embereiket, támadásban ne lőjenek előkészületlenül. Plusz a passzokra nagyon ügyeljenek, hogy ne halásszák el labdáinkat. Én mondtam, én hallottam!

- A magyarok játéka meglepetés volt? A szélsőik azt műveltek velünk, amit csak akartak...
- Minket, vezetőket nem leptek meg, a kapusainkat viszont igen. Nem segítették semennyire a csapatot, bár az is igaz, hogy a védelmünk sem segített nekik.

- Miért cserélték a büntetőket végrehajtó embereket? Maier nem hibázott egyetlen hetest sem. Ennek ellenére Neagut küldték oda helyette, aki betlizett.
- Ramona Maier kapott egy ütést az azt megelőző jelenetnél, és jelezte nekem, hogy nem vállalja. A második számú végrehajtónk pedig Cristina Neagu. Tudta nagyon jól, mit kell csinálni, hisz megbeszéltük, hogy erős, pattintott lövésre vállalkozzon, erre ő a félmagas lövést választotta.

- Mi a véleménye Ionela Stanca, illetve Valeria Beşe teljesítményéről?
- Nem szerepeltek jól , lesüllyedtek a csapat alacsony színvonalára. Nincs kifogásom a játékvezetők tevékenységével kapcsolatban. Nem miattuk veszítettünk, azt viszont megjegyzem, hogy a kulcsfontosságú pillanatokban azért finoman szólva hátulról nyomták az ellenfelünket. Amikor végképp elhúztak mellettünk, kaptunk mi is jutalmul néhány labdát. Nem vagyunk mi sem újoncok, hogy ezt ne vegyük észre.

- Bîrsant miért nem játszatta?
- Bîrsant? E létfontosságú mérkőzésen mit tudott volna hozzátenni? Reménykedtem Ionela Stanca tapasztalatában, képességeiben, abban, hogy előbb vagy utóbb magához tér, de úgy tűnik, a második percben eladott labda lelkileg túlságosan megviselte. Nem értem, miért vannak ilyen pszichésen labilis játékosaink...

- Most küzdeni fognak az ötödik helyért?
- Persze. Meg kell szereznünk az ötödik pozíciót, ami végülis nem egy rossz eredmény az olimpián, habár mi legalább egy érmet szerettünk volna szerezni. Ez most nem sikerült.

- A hazai kézilabda világában arról beszélnek, hogy még ez, a minden idők legjobbjának tartott generáció sem volt képes éremmel hazatérni.
- Én nem így látom. Igaz, hogy a legjobb eredményekkel büszkélkedhet, de nem a legjobb játékosállománnyal.

- Gondolja, hogy bírálni fogják ezután a kudarc után?
- Több, mint valószínű, hisz nem azzal a férfi válogatottal fognak foglalkozni, amely még ki se tudott jutni az olimpiára. Mindenesetre mielőtt támadnának, először vizsgálják csak meg saját teljesítményüket, hogy mivel járultak hozzá a román kézilabda fejlődéséhez.

- Néhány kulcsemberünk egészen biztosan abbahagyja az aktív pályafutást. Lesz-e még Romániának ütőképes együttese?
- Igaz , hogy többen a visszavonuláson gondolkoznak, ennek ellenére lesz csapatunk. Az is világos, hogy a szelekciós bázisunk egyre szűkül. Ma csupán húsz valamilyen szinten elfogadható játékosból lehet válogatni.

---

A szövetségi kapitány ellen irányuló támadások sem várattak magukra sokat.

Petre Paleu, a román szövetség alelnöke a következőket nyilatkozta: "Volt egy arany korosztályunk, és még mindig ők adják a válogatottunk alapját, ezért nagy szemtelenség Tadici részéről, hogy a puszta szereplésünk az olimpián maga a nagy teljesítmény kategóriája. Minden adott volt az éremszerzésünkhöz, kivéve az edzőt. A periféria modorú beszédét nem tudta legalább a lányokkal szemben félretenni, ha már a bírókkal, vagy bárki mással képtelen megtenni. Le kellene mondania, de nincs benne annyi becsület, hogy ezt magától megtegye. Lehet, hogy csapatunknak egy sokkszerű változásra volt szüksége még a viadal előtt, hogy felpaprikázza őket, de akkor senkinek sem volt bátorsága ezt a lehetőséget felvetni."

Teodor Florescu, a Rulmentul Urban Brassó főszponzora pedig így kommentálta az eseményeket: "Nem hiszem, hogy a Román Kézilabda Szövetségnek várnia kellene a leváltásával, hanem azonnal lépnie kellene az olimpián való leszereplésünkért, és nem csak azért. A román kézilabda női szakága egy aranygenerációval rendelkezik, ám sajnos egy fa edző vezényli őket a csatákban. Képtelenség volt elutazni az olimpiára egy minden elképzelés nélküli játékkal, ki nem dolgozott támadási és védekezési variációkkal."

Ioan Gavrilescu, az Oltchim Rm. Vâlcea elnöke is hozzáfűzte véleményét: "A jelenlegi román válogatott számára az olimpiai ötödik hely egy katasztrófával ér fel. A minimum elvárást a döntőbe jutás jelentette volna. Norvégia és Magyarország is a verhető kategóriába tartozik. Csapnivalóan játszottunk!"

handball.hu