Felkészülési mérkőzés
Románia – Magyarország 27-25 (13-13)
Kolozsvár, 2000 néző
Románia: Dinu (kapus), Maier 3, Neagu 2, Lecuşanu 5(2), Stanca 4, Lungu 3, Ardean Elisei 2. Cserék: Pâslaru, Tolnai (kapusok), Meiroşu 8, Beşe, Brădeanu. Szövetségi kapitány: Gheorge Tadici
Magyarország: Pálinger (kapus), Bódi 2, Hornyák 3, Görbicz 7(2), Szamoránsky P. 1, Tóth T. 4, Vérten 5. Cserék: Szűcs G. 1, Tomori 2, Kovacsicz, Ferling, Borbás, Lovász. Szövetségi kapitány: Hajdu János
Kiállítások: 2 ill. 6 perc
Hétméteresek: 3/2 ill. 2/2

A magyar lányok közül mindenki hadba fogható volt: Görbicz Anita felépült arcüreggyulladásából és Tóth Tímea is pályára léphet lábsérülése után - tudtuk meg Konkoly Csabától a mérkőzést megelőzően.

A románok elleni két felkészülési találkozó az erőfelmérés célját szolgálja. A szakvezetés elégedett lenne, ha a bukaresi olimpiai selejtezőn mutatott játékot mutatnák a lányok. Ott ugyanis végig kiélezett küzdelemben maradtunk alul mai ellenfelünkkel szemben.


Az alig több mint félháznyi nézősereg, és az egyértelműen a lányaink ellen irányuló szurkolótábor ellenére repülőrajtot vett csapatunk, és zsinórban négy gólt szerezve megadta az alaphangulatot. Tadici mester három perc letelte után időkéréshez is folyamodott. Az első hazai találat (majd az ismétlése is) Meirosu nevéhez fűződött, s társai sem várattak magukra, így az előny villám-idő alatt jelentőségét vesztette. A 7-7-ig kiegyenlített küzdelmet tucat percnyivel a félidő vége előttig Görbicz és Bódi egyéni akciói lendítették túl a magyarok javára (7-10).

A védőfal összerendezése azonban ismét visszahozta a reményt a román együttesnek, és Meirosu egált érő gólja után (12-12) Pálinger lélekjelenléte jelentette a mentsvárat válogatottunknak. A 60. percig ez még a látványosan legyengült támadásainkat is kompenzálta, ám akkor Ardean-Elisei megszerezte Románia számára az előszöri vezetést jelentő találatot. A lefújás előtt Hornyák lőtte döntetlenre a magyarokat.

A szünet után igencsak döcögősen indult csapatunk számára a folytatás. Támadójátékban sok volt a bizonytalanság, a kihagyott helyzet, de szerencsére a játékosainkkal szemben felállóknak sem ment gördülékenyebben a feladatmegoldás. A szépen végrehajtott szituációk után pedig a védekezés összerendeződéséből adódó problémák miatt nem sikerült némi előnyt kiharcolni. Lungu és Stanca is magára talált, amivel szemben nálunk egyéni teljesítményben sem tudta ebben a periódusban senki sem felvenni a versenyt, így a játékrész derekára már négy góllal meglépett az ellenfél (23-19).

Tomori és Vérten jóvoltából hátrányunk behozható közelségbe olvadt, viszont ez után újra csak úgy tűnt, hogy Pálinger az egyetlen biztos bástyánk. A végjátékban láthattuk, hogy Görbicz Anita lelkesedése sem hagyott kívánnivalót maga után: nemcsak hogy a gólgyártásból vette ki a részét, hanem még a pályatörlés feladatát is magára vállalta. Alig fél perccel a lefújás előtt még esélyünk nyílott az egy gólra való felzárkózásra, ám sajnos az utolsó egymás közötti passz sikertelenül zárult. Végeredmény: 27-25, remélhetőleg pénteken Nyíregyházán a visszavágás következik.

handball.hu, Kolozsvár