Híreink RSS-en
Híreink a Twitteren
handball.hu blog
A Zvezda "iszonyú terhe"
2008. május 17. 8:08 © handball.hu
Két éve a magyar bajnokság, idén az orosz bizonyította, hogy az április-májusi nemzetközi és hazai szezonzáró mérkőzések szinte elviselhetetlen terhelést jelentenek a játékosok számára. Dán Róbert összefoglalóját olvashatjátok.
A Zvezda mélyrepülése korábban kezdődött (a válogatott dániai túrája hathatósan besegített ebben), és egészen a győri BL-visszavágóig tartott. Ez utóbbi meccs rendkívül felvillanyozóan hatott a csapat nem túl népes szurkolóseregére. Ahogy egyikük (aki elkísérte a csapatot Magyarországra is) utóbb a Zvezda fórumon megfogalmazta: "a lélegzetünk is elakadt attól a fantasztikus játéktól, amit a csapatunk produkált… Lányainkat leginkább az oroszlánokhoz hasonlítanám, akik ezen a napon bármelyik útjukba kerülő csapatot miszlikbe szaggatták volna. A magyar szurkolók a második félidőben teljesen értetlenül álltak azelőtt, ami a pályán történt, és gyakorlatilag felhagytak korábbi őrjítő szurkolásukkal, csak tátott szájjal ültek a nézőtéren, és bámultak, a meccs után pedig elismerően búcsúztak el a csapatunktól. Ez volt az a pillanat, amikor olyan büszkeség töltött el, hogy azt nem is lehet leírni…"
Az oroszlánok aztán három nap múlva darabokra tépték a volgográdi Dinamót is (a mérkőzés első negyedórájában már 12-4-re vezettek), ezzel azonban, úgy tűnik, minden vérszomjukat elveszítették, mert a bajnokságról döntő két meccsen korántsem nyújtottak rettenthetetlen benyomást. Ennek alapján két, egymással ellentétes következtetés is kívánkozik: vagy a Lada sokkal jobb csapat a Zvezdánál, vagy a Zvezda "oroszlános" sikereit két, erőnlétileg kifáradt csapattal szemben aratta. Mi ez utóbbit tartjuk valószínűbbnek…
ELSŐ MECCS: Zvezda - Lada 26-29 (15-19)
Az első mérkőzés bizonyos értelemben Bliznova meccse volt. Mondjuk nem úgy indult… A Lada jobbátlövője már április elején jelezte, hogy ő bármikor kész pályára lépni, "legalábbis ő ezt mondja" - jegyezte meg fanyarul a Lada-honlap moderátora. "Ismerve Bliznovát, ha pályára lép, két eset lehetséges: vagy mindent elront, vagy pedig ő lesz a meccs hőse” - jegyezte meg Gumjanov, majd kihagyta a BL-elődöntős keretből. Helyette elküldték Marennyikovával együtt Moszkvába, ahol ugyanazon a hétvégén adták át az orosz nőikézilabda-válogatottnak, mint "2007 legjobb csapatának" tavaly odaítélt díjat. Itt aztán a szabadtéren tartott banketten az alkalmasint túlságosan is nyáriasan öltözött Bliznova jól megfázott, és aligha került volna pályára a Zvezda ellen, ha Gumjanovnak nem kell már a mérkőzés hetedik percében időt kérnie (5-2-es Zvezda-vezetésnél).
Ekkor váratlan húzásként pályára küldte, és ez a lépés nagyon is hasznosnak bizonyult. Gólt ugyan csak hármat lőtt, de támadásban alapvetően megváltoztak a Lada lehetőségei, amennyiben sikeresen lekötötte a Zvezda baloldali védőit, és felszabadította Posztnova előtt a helyet. Úgyhogy végülis remek pszichológiai fegyvernek bizonyult; a Lada ki is egyenlített a félidő felénél, és a Zvezda játéka utána már nem volt az igazi. "Az ellenfél a mérkőzés 27. percében átvette a vezetést, és a meccs végéig meg is tartotta" - jegyzi meg búsan a Zvezda tudósítása. ’"A legszörnyűbb az a négyperces időszak volt a félidő vége felé, amikor nem kevesebb, mint öt gólt kaptunk. A félidő lefújását megelőző pillanatokat tanulságos felidézni: öt másodperccel a vége előtt Szidorova védte Poltorackaja lövését, csapatunk pedig, mint aki jól végezte dolgát, egyszerűen abbahagyta a játékot, mintha már véget is ért volna a félidő. Ennyi elég volt Szidorovának ahhoz, hogy egy hosszú indítással megjátssza Vinogradovát, aki így az utolsó másodpercben még egy gólt tudott nekünk dobni."
A második félidő elején aztán "csapatunk kemény, aktív védekezésre váltott" - folytatódik a tudósítás - "aminek következtében zavar alakult ki az ellenfél felállt fal elleni játékában, a Lada nehezen találta meg a módját annak, hogy átlövői lövésre alkalmas pozícióba kerüljenek". (Mondjuk ezt a Lada-honlapon máshogy látták: "Jó csapat ez a Zvezda; az biztos, hogy fegyelmezett, kemény, helyenként durva és aljas módon játszottak. Azt azért nem gondoltuk volna, hogy védekezési repertoárjukban a box elemei is helyet kapnak majd…")
A Zvezda újfajta védekezése végül nem sok eredménnyel járt, mert "hiába védekeztünk, nem sikerült gyors támadásokat indítani a megszerzett labdákkal, jobbszélsőink gyalázatosan játszottak. Amikor tíz perccel a vége előtt a nem éppen jó napot kifogó Poltorackaja teljesen ártatlan helyzetben eladta a labdát, és az ebből meginduló Mocsalina gólt tudott lőni, amivel aztán a Lada előnye már hat gólra nőtt, nyilvánvalóvá vált, hogy nem fogunk nyerni".
A mérkőzés után Vitalij Krohin, a Zvezda másodedzője igyekezett igazságosan elosztani a kritikát: "Poljonova támadásban mondott csődöt, Andrjusina védekezésben. Romenszkajának a meccs előtt részletesen elmagyaráztam, hogyan védekezze le Posztnovát,utóbbi mégis lőtt nekünk négy teljesen elkerülhető gólt". A beszámolóból egyértelműen kiderül, hogy a Zvezda nem bírta erőnléttel a küzdelmet.
MÁSODIK MECCS: Lada – Zvezda 27-25 (10-10)
A mérkőzés legváratlanabb eseménye Jevgenyij Trefilov visszatérése volt a Zvezda kispadjára, aki orvosai tanácsaival dacolva személyesen is csatasorba állt, és ahogy a Lada-honlap tudósítása fogalmazott: "a maga szokásos stílusában irányította a csapatát, amit aztán a második félidő elején sárga lappal honoráltak a bírók". A számára végül vesztes meccs utáni sajtótájékoztatón viszont nem jelent meg (helyette Krohin másodedzőt küldte), amiért néhányan a Lada-szurkolók közül "duzzogó iskolásgyereknek" minősítették őt.
A mérkőzés itt is azzal kezdődött, hogy a Zvezda hat perc alatt 5-2-es vezetésre tett szert, majd utána nyolc és fél percig képtelen volt gólt lőni (így előnye egy gólra fogyott 6-5). Ezután lépett pályára idén először – rövid időre – Marennyikova, aki csakhamar gólt is lőtt a balszélről. A félidő végéig a védekező játék dominált, a toljatti csapat néhányszor lerohanásból is eredményes volt, ami a Zvezdáról nem mondható el, a végén pedig Poljonova is kihagyott egy hetest.
A második félidő első tíz percében a Lada hol egy, hol két góllal vezetett, majd utána hárommal is, amit aztán a bírók megelégelhettek, mert alig hat perc alatt három Lada-játékost is kiállítottak. A majdnem hatperces emberelőnnyel a Zvezda élni tudott, és a 46. percre egyenlített is (19-19), sőt a vezetést is átvehette volna, ha Poltorackaja nem hibázza el a megítélt hétméterest. A következő támadásnál Trefilov időt kért. Az időkérés utána csapata felettébb elszántan kezdett újból támadni, talán túlságosan is, mert a játékvezetők a Zvezda ellen ítéltek támadó-faultot.
A labda Szidorovához került, aki észrevette, hogy Szanyko szokása szerint a félpályán álldogál, és így egészpályás átíveléssel tudott gólt lőni. A Lada egygólos vezetése kitartott az 55. percig, amikor a nálunk is jól ismert Csernyega-Polagyenko bírópáros (akikről Toljattiban nem sok jót feltételeznek) tizennégy másodperc alatt két Lada-játékost is kiállított, ezzel gyakorlatilag megadva az esélyt a Zvezdának a győzelemre. Ezzel az eséllyel a zvenyigorodi csapat nem tudott élni, olyannyira nem, hogy a kettős emberelőnyben a Lada lőtt több gólt, és ezzel gyakorlatilag megnyerte a meccset, ezután a Zvezda már nem tudott újítani.
Alekszej Gumjanov a mérkőzés után maga is ezt a 2-1-re megnyert kettős emberelőnyt emelte ki, mint a meccs meghatározó momentumát. "Az egész csapat iszonyúan elfáradt" - tette hozzá, - "és kimondhatatlanul boldogok vagyunk, hogy már a második mérkőzésen sikerült megszereznünk a bajnoki címet. Őszintén megmondom, hogy egy esetleges harmadik mérkőzés (ami szintén Toljattiban lett volna, egy nappal a második után) a csapaton belül mégcsak szóba sem került."
Trefilov véleményét nem ismerjük, a helyette nyilatkozó másodedző, Krohin viszont udvariasan fogalmazott: "Köszönetet mondok a Ladának azért a gondos rehabilitációs munkáért, amit a válogatott keret sérült játékosai érdekében végzett; reméljük, hogy ez lehetővé teszi majd, hogy az olimpián méltóképpen szerepeljünk. A Zvezdára ebben az idényben (amelyiknek még nincs is vége) iszonyú teher nehezedett, és ezt nem mindenki tudta elviselni. Lehet, hogy hibák csúsztak a felkészülésbe nálunk. De így vagy úgy, ma elvárható lett volna a csapattól a győzelem, amikor a mérkőzés végén hatan voltunk a pályán négy Lada-játékossal szemben.”
...Na és az olimpia...
Valóban, az olimpiai felkészülés az orosz női kézilabda irányítóinál és szurkolóinál is a figyelem középpontjába került. A kimerítő bajnoki és nemzetközi szezon után a válogatott játékosoknak pihenésre van szükségük, de ez egyáltalán nem tűnik könnyen megoldhatónak. A Ladából Trefilov hét játékost hívott be a bővebb keretbe, őket Gumjanov, a Lada edzője egy héttel korábban, már május 14-én elengedte szabadságra.
(A hét játékos egyébként: Irina Bliznova, Anna Vinogradova, Jekatyerina Davigyenko, Jekatyerina Marennyikova, Nagyezsda Muravjova, Ljudmila Posztnova és Maria Szidorova.) Mivel a BL-döntő még hátra van, ezért a Zvezda ugyanezt nem teheti meg, csak május 24-én (sőt, ha a hazautazást is figyelembe vesszük, inkább csak május 26-án). Trefilov az olimpiai felkészülést június 9-én kívánja megkezdeni. A Zvezda játékosainak így szűk két hét jut pihenésre egy ilyen különösen megterhelő idény után. Kérdés, mire lesz ez elegendő.
Dán Róbert