Tavaly nyáron jelentősen átalakult az Audi-ETO kerete, de nemcsak játékosfronton történtek változások, a szakmai stáb is sokat erősödött azzal, hogy sikerült kapusedzőnek leszerződtetni Bakos Istvánt. A szakember korábban – 1996 és 1998 között – már dolgozott Győrben, a visszatérésében döntő volt, hogy a zöld-fehérek visszacsábították a válogatott első számú hálóőrét, Pálinger Katalint.

„Úgy gondolom, egyértelműen a munkám elismerése, hogy amikor Kati úgy döntött, hazatér, beszélt velem, s megkérdezte, lenne-e kedvem ismét együtt dolgozni vele. Hívása éppen kapóra jött, ezek után egyértelmű volt, hogy igent mondok a győriek megkeresésére" – kezdte Bakos István, aki bevallotta, éppen a világ egyik legjobbjának tartott kapus miatt nem hagyta abba annak idején az edzősködést.

„Kétezerben úgy gondoltam, más területen próbálom ki magam, elfáradtam, megcsömörlöttem a kézilabdától. El is végeztem a vendéglátói iskolát, s bár nagy hévvel vágtam bele az újba – hiszen én mindig mindenben a legjobbra törekszem –, éppen Kati volt az, aki miatt aztán mégis maradtam a sportágban. Ő akkor igazolt Dunaújvárosba, s vele egy olyan munka kezdődött, mely egyrészt hatalmas kihívás is volt, ugyanakkor minden edzés után feltöltődtem. Ez egyébként ma is igaz rám, abban a pillanatban, mikor elkezdődik az edzés, szinte teljesen megújulok, s a foglalkozás végére feltöltődöm" – folytatta Bakos, aki a zöld-fehérek nagyszerű menetelését a sok munkának és a nagyszerű csapatszellemnek tudja be.

„Rendkívül profi a társaság, a sorozatos győzelmek hatására is mindenki a földön marad, s csak a következő feladatra koncentrál. Meglepő, de valahogy most ezzel kapcsolatban senki sem azt mondja, hogy ez a sorozat egyszer megszakadhat. Éppen ellenkezőleg, ilyen szóba sem kerül, inkább az, meddig húzhatjuk ki ezt a szériát. Az én hitvallásom eleve az, hogy mindig mindenhol a legjobbnak kell lenni.

Szürkébbnek lenni viszonylag könnyű, a szürkeségből kitűnni viszont nehéz, de azt mondom a játékosoknak, s nem csak a kapusoknak, hogy azért kell dolgozni, hogy ezt elérjük. Szerencsére ebben mindenki partner, mint ahogy a szakmai stábbal is rendkívül korrekt a kapcsolatom" – tette hozzá a kapusedző, aki megválaszolta a szurkolók körében gyakori kérdést: ki is dönt általában a meccsek közbeni kapuscserékről?

„Sokszor elég csak egymásra néznünk Konkoly Csabával, s már tudjuk is: váltani kell. Van, amikor előre megbeszéljük, hogy egy félidőt az egyik, egy félidőt a másik kapus véd. Hozzáteszem, két ilyen szintű kapussal nagyon könnyű dolgozni, hiszen teljesen elfogadják, amit én mondok, míg ők is nyugodtan elmondhatják észrevételeiket. Nálam ezen a téren is teljes demokrácia van, nem vagyok híve a diktatórikus módszereknek" – mondta Bakos István, aki rendszeresen videóra veszi az edzéseken és a mérkőzéseken a kapusokat.

„Azt hiszem, sokkal jobb, ha látják is azt a kapusok, miről beszélünk. Ők maguk is könnyebben javíthatják esetleges hibáikat" – indokolta a módszert az edző.

Bakos István nagy álmát is megvalósíthatta Győrben azzal, hogy létrehozott egy kapusiskolát: „Egyelőre az 1995/96-os korosztállyal foglalkozunk, mintegy húsz gyerek látogatja az edzéseket. Nagy segítségre van a munkámban Magyaróvári Adrienn, Zseli Magdolna és Hoffmann Beáta. Természetesen Pálinger Kati és Herr Orsi is időnként részt vesz az edzéseken, ez rengeteget számít a gyerekeknek."

Forrás: kisalfold.hu