„Mi a fontos a lányoknak: leróni a csapattal szembeni tartozásukat, vagy inkább a magánéletükkel foglalkozni?” - fogalmazta meg a színdarab rendezője. „Meg tudnak-e felelni az edzőjük támasztotta követelményeknek, aki számára csak a kézilabda létezik, és a pályán kívül nincs élet…”

A színészek a Lada edzéseire jártak tapasztalatot szerezni, a premierre az egész csapatot meghívták. A Lada játékosai számára a helyzet nem lehet ismeretlen: kitartanak-e a csapat mellett, vagy saját karrierjüket építik inkább, és eligazolnak Zvenyigorodba, az első számú orosz együtteshez? Két éve még aligha tragikomédiát állítottak volna színpadra Togliattiban, de mostanra a helyzet jócskán megváltozott. A hurráoptimizmusnak vége, eljött a kijózanodás ideje.

A togliatti újságok BL-mérkőzéseket beharangozó cikkjeinek már a címei is sokat elárulnak az újfajta hangulatról: „A megpróbáltatások folytatódnak” (Toljatti Szemle), „Vihar előtti csend” (Toljatti Sporthét), „Már nem is annyira rémisztő” (Szabad város). Utóbbi a cikkben meg is kérdezi:
„…ezek szerint a Lada esélytelen ebben a csoportban?…” „…Azért ne siessünk a jóslatokkal” - folytatja, majd levonja a következtetést: „bár csapatunk nagyon fiatal, de azért meccsről-meccsre összeszokottabb, és képes lehet nehéz helyzetbe hozni az ellenfeleket”.

Messze van ez a tavalyi tudósítások magabiztos hangvételétől. Az okokat nem nehéz megnevezni: „A tavalyi BL-döntős csapatból idén hét játékos hiányzik” - jegyzi meg a Toljatti Sporthét. (Tegyük hozzá: köztük fontos, meghatározó játékosok!) „Bliznova, Marennyikova és Kolokolceva sérült, és ebben a bajnoki idényben már nem fognak pályára lépni… Számíthatunk arra is, hogy Posztnova külön őrzőt kap, és ezzel kiveszik a játékból (mint az utolsó meccsen a Larvik ellen történt), és neki egyszerűen nincs megfelelő cseréje... A csapat nagymérvű fiatalításon ment keresztül, Csernoivanyenko és Davidova mellett (akik már korábban is játszottak BL-meccseken) bekerült a kezdő csapatba Boldireva, Gorskova, Klimova és Nyikityina… Új igazolásokra nincs remény, ezért most a fiataloknak kell megmutatni, mit is tudnak. Most nagy lehetőség előtt állnak.” „...A Győrrel szemben csak akkor nyerhetünk” - fejezi be a cikk írója, „ha a lányok a maximumot sajtolják ki magukból, és jól összekovácsolt csapatként, hatalmas küzdeni akarással lépnek pályára. Máskülönben nincs esélyünk.”

Sokatmondó megfogalmazás: tegyük hozzá, hogy a magyar női kézilabda elismertsége – hála válogatottunknak a vb-n az oroszok ellen nyújtott meggyőző játékának – még soha nem volt ilyen magas Oroszországban, mint most. Ha egy csapat magyar, vagy a csapatban magyar játékos is van (mint például a Hypóban), az csak jó lehet – körülbelül ez az orosz sportsajtó egybehangzó véleménye. Ezért aztán a Győrt valamennyi cikkben a Valcea elé helyezik. A Szabad város például így mutatta be a Lada BL-ellenfeleit:

• GYŐR: Ez a magyar csapat évről-évre egyre jobb lesz. Tavaly meglepetésre bejutottak a BL elődöntőjébe, idén pedig reális célkitűzés lehet számukra a döntőbe jutás. Mitől ilyen jók? Remekül összeszokott gárda, amelyiknek az élén egy egyértelmű vezéregyeniség áll, a 24 éves Görbicz Anita. Ez a lány a BL-ben egyike a legtöbb gólt lövő játékosoknak, és mi tagadás, a világ egyik legjobb játékosa, aki a múlt BL-szezonban alaposan megnehezítette csapatunk dolgát, decemberben pedig a vb-n ő volt az, akinek majdnem sikerült eltemetnie az orosz válogatott olimpiai reményeit. Abból a negyeddöntőből válogatottunk a csodával határos módon jutott csak tovább.

• OLTCHIM: A csoport másik favoritja. Elég, ha csak annyit írunk, hogy a románok nyerték el tavaly a Szuperkupát, és legyőzték a Ladát és a Zvezdát is. Amúgy csapatunk eddigi egyetlen nemzetközi kupagyőzelmét (a KEK-ben) éppen az Oltchim ellen vívta ki, még 2002-ben. A csapat legjobbja, Petruta Ramona Maier, aki meccsenként 8-10 gólt lő, ezért jó lesz majd külön odafigyelni erre a játékosra.

• NÜRNBERG: És egy csapat, amelyiket le fogunk tudni győzni (legalábbis hazai pályán)! Közepes képességű játékosai között hiába keresnénk sztárokat – már a nyolc közé jutásuk is kisebb meglepetés volt… Úgyhogy őket kötelességünk legyőzni, ráadásul régi elszámolnivalónk is van: három éve éppen a Nürnberg miatt estünk ki a KEK negyeddöntőjében, ezért most itt a nagy lehetőség a visszavágásra!

A Lada fiataljait közben Gumjanov edző próbálja a BL-küzdelmek légköréhez szoktatni. Az első komolyabb próbatétel a BL-csoportkör utolsó meccse volt Norvégiában, a Larvik ellen. Az előjelek biztatónak tűntek: a mérkőzés teljesen tét nélküli volt, ráadásul ősszel Togliattiban a Larvik tízgólos vereséget szenvedett, tehát nem tűnt hazai pályán sem leküzdhetetlen ellenfélnek. A fiatal játékosok (ezen a mérkőzésen például az irányítói poszton a 19 éves Boldireva cseréje a 17 éves Nyikityenko volt) mindkét félidőben jól kezdtek, a félidő feléig több góllal vezetett is a Lada, utána viszont képtelen volt tartani az előnyt, végül egygólos vereséget szenvedett. „Tudomásul kell venni, hogy 17-18 éves játékosoktól nem lehet elvárni azt, hogy két félidőn át stabilan jó teljesítményt nyújtsanak elitcsapatok ellen” - állapította meg a Toljatti Sportszemle. „Pedig tőlük ezt nagyon várjuk. Egy profi klubban egyedül az eredmények a fontosak, és az eredmények nem holnap kellenek, hanem már ma, úgyhogy nincsenek irigylésre méltó helyzetben a Lada játékosai. Hatalmas rajtuk a nyomás” - fejezi be a cikkíró.

Ennek a nyomásnak részét képezte az is, hogy Gumjanov edző a Larvik elleni meccs után nem jelent meg a közös vacsorán, majd Oroszországba visszatérve mindenféle extra kritériumokat határozott meg. A Zvezda-2 (a zvenyigorodiak második csapata) elleni bajnokin például cél volt, hogy a Lada ne kapjon 15 gólnál többet; a csapat 16 gólt kapott, és ez azt jelentette, hogy a szokásos heti szabadnapon is edzeniük kellett... Hát így készül a Lada a hétvégi BL-meccsre, Európa jelenleg „legmeggyőzőbben kézilabdázó” (Toljatti Sportszemle) csapata ellen.

Tényleg nincs semmi ok az örömre Togliattiban? A legszebb öröm, mint tudjuk… Mindenesetre a Szabad város beharangozó cikke – miután mindkét BL-csoport összeállítását ismertette – némileg váratlanul az alábbi mondattal zárul: „Nem szeretnénk alábecsülni a Zvezda csapatát, de Jevgenyij Trefilovék együttesének nincs túl sok esélye a továbbjutásra.” Érveket ehhez a kissé meglepő konklúzióhoz a Lada-honlap fórumának egyik hozzászólásában találtunk: „A Zvezda, mint csapat nem gyengébb, hanem inkább erősebb a többieknél... De az A-csoportból valószínű, hogy két kelet-európai csapat fog továbbjutni, a Nürnbergnek erre aligha van esélye. És mire lenne jó az EHF-nek még egy – tehát összesen 3! – kelet-európai csapat a négy között? Tavaly amúgy sem jött össze a Slagelse-Hypo „álomdöntő” (a Ladának hála) ... idén majd újra próbálkoznak. Úgyhogy a Zvezda az idegenbeli meccseken éppenséggel nem lesz irigylésre méltó helyzetben. Bár hazai pályán a három csapat bármelyikét képes legyőzni, de mindegyiket ott sem fogja.” Úgy tűnik, az ETO sportdiplomáciai szempontból is a szerencsés csoportba került (és ezt már Oroszországban is tudják).

Dán Róbert