Katarína Mravíková (Győr): Mindig akadt valaki, aki vagy támadásban, vagy védekezésben húzni tudta a csapatot. Sokat hibáztunk mi is, de a Dunaferr még többet. A végjátékban döntöttük el a meccset, amikor a labdaszerzés reményében ellenfelünk megnyitotta a védekezését – szerencsére nem nagy sikerrel -, amiből mi gólokat tudtunk szerezni. Az első félidei követő emberfogásuk kicsit megzavart minket, de amikor rájöttünk, hogy merre kell mozognunk, visszazárták a védekezésüket.



Konkoly Csaba (Győr): Egy taktikailag rendkívül precízen felkészült ellenfelet sikerült legyőznünk lelkes szurkolótáborunk előtt, akiknek ezúton is nagyon köszönjük a lelkes buzdítást. A játékosok meg is hálálták nekik a segítséget azzal, hogy végigfutották, végigküzdötték ezt a hatvan percet. Sajnos ma kicsit elmaradt a védekezésünk a megszokottól, de azon vagyunk, hogy amire megkezdődik a Bajnokok Ligája középdöntőcsoportja, addigra ugyanolyan harcosak legyünk, mint eddig.



Ferling Bernadett (Dunaferr): A mérkőzés hajrájában kockáztatnunk kellett, hiszen már három góllal is vezetett az ETO. Sajnos ebből nem jöttünk ki jól, ellenfelünk ezt a nagyon nyitott védelmünket is átjátszotta. Mindezek ellenére büszke vagyok arra, hogy ilyen sokáig partiban tudtunk maradni a Győrrel. Szerintem nincs miért szégyenkeznünk. Azért is ilyen jó a csapatunk, mert bármikor védekezést tudunk váltani: az első félidőben jól működött az emberfogásos taktikánk, azonban ellenfelünk hamar megtalálta az ellenszert. Sokféle védekezési szisztémát tudunk alkalmazni, ha ezeket eredményesen tudjuk variálni, akkor általában nyerni szoktunk. Nem vagyok annyira elkeseredve, mint általában a vereségek után, hiszen hatalmasat küzdöttünk, néha kifejezetten jól játszottunk. A mérkőzés nagy részén látszott azonban, hogy manapság minden pillanatban az életünkért küzdünk, csúsztunk-másztunk.

Szerettük volna a mérkőzést követően a Dunaferr vezetőedzőjét, Imre Vilmost is szóra bírni, ám ő nem kívánt nyilatkozni.

handball.hu (bee)