-Adódik rögtön a kérdés, hogy lesz valakiből Anikó létére „Misi”?
-Édesanyám vezetékneve Miháldinecz, ennek köszönhetően kapta a Misi becenevet, ami aztán rám is rámragadt, még Csurgón.

A sportág iránti szeretetnek nagy hagyománya van a Kovacsics-családban, nem kell túl mélyre ásni ahhoz, hogy kiderüljön, Anikó kitől örökölte tehetségét. Két öccse, Feri és Péter egyébként szintén kézilabdát pattogtat, ők a Csurgói KK-ban nevelkednek.

-Anyukám és apukám is kézilabdázott, fiatalabb koromban sok mérkőzésen voltam kinn éppen ezért. Így mikor elég idős lettem, és megtudtam, hogy van rá lehetőség, nem volt kérdés, hogy jelentkezzek-e kézilabdázni. Negyedik osztályos koromban kerültem közelebbi kapcsolatba a sportággal. Novográdecz Pétert tartom a nevelőedzőmnek, ő ismertetett meg az alapokkal. Természetesen rajta kívül sokat köszönhetek Szabóné Kepler Gabriellának is, aki Csurgón volt az edzőm.

A csurgói évek után aztán következett egy kényszerű kitérő, ugyanis anyagi problémák miatt a 2005/2006-os szezonban a korábbi években NBII-es résztvevő Csurgói NKC nem tudott elindulni a bajnokságban. Anikó és még néhány társa így került Nagyatádra, ahol egy évet játszottak az NNKK serdülő illetve ifjúsági csapatában. 2006 májusában ráadásul remek eredményt ért el Misi a csurgói Eötvös József Általános Iskola IV. korcsoportos leány kézilabdacsapatával a Diákolimpia országos döntőn. Szabóné Kepler Gabriella tanítványai a megyebajnoki cím megszerzése után a pécsi területi selejtezőn verekedték be magukat az országos döntőbe (többek közt a pécsi sportiskola csapatát legyőzve), melyet Békéscsabán rendeztek. A somogyi lányok a debreceni Hunyadi János Általános Iskola, valamint a tatabányai Dózsa György Általános Iskola csapata mögött a dobogó harmadik fokára állhattak fel.

-Mikor határoztad el, hogy az általános iskola befejezése után Győrben próbálsz szerencsét?
-Tulajdonképpen már hetedikes koromban eldöntöttem, hogy ott szeretném folytatni a kézilabdát és tanulmányaimat. Többen próbáltak lebeszélni erről, de szerencsére nem lehetett.

-Nem volt nehéz elszakadni a családtól, és beilleszkedni egy teljesen új közegbe?
-A beilleszkedéssel nem volt semmi problémám, mindenki nagyon rendes volt velem kezdettől fogva. A családomnak nagyon sokat köszönhetek, és bár nagy a távolság Győr és Berzence között, de azért van, hogy a szüleim is eljönnek szurkolni nekem.

A győri utánpótlásnevelés nagy hagyományokkal rendelkezik, s méltán elismert országszerte. Róth Kálmán, Konkoly Csaba, Vura József – hogy csak pár nevet említsek azok közül a rendkívül nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek közül, akik már hosszú ideje a „gyémántcsiszolást” végzik az ETO műhelyében.

-Az edzőink minden fiatalt nagy figyelemmel kísérnek, minden egyes apró dologra ügyelnek, a hibáinkat pedig igyekeznek egyből kijavíttatni. Természetesen a felnőtt és az ifjúsági keret külön készül.

-Mindig is irányító poszton szerepeltél?
-Volt egy rövid időszak, amikor balszélsőt játszottam, de mára már kialakult, hogy irányító vagyok. Tulajdonképpen a belső három poszt bármelyikén szívesen játszok.

A 2006/2007-es szezonban Anikó az ETO serdülőcsapatában, illetve az NBII-es és NBI/B-s bajnokságban szereplő utánpótlás-alakulatokban szerepelt. Misi első győri idényében serdülőbajnokságot és Diákolimpiát nyert, ráadásul a másodosztályban produkált majdnem nyolcgólos mérkőzésenkénti átlaga is felhívta rá a szakemberek figyelmét. Aztán 2007 augusztusában valóra vált az álom, Kovacsics Anikó először felkészülési, aztán bajnoki, majd Bajnokok Ligája-mérkőzésen is bemutatkozhatott a felnőtt csapatban, s az első, tétmérkőzésen szerzett gólok sem várattak soká magukra.

­-A 2007/2008-as szezon elejétől kezdve már a felnőttekkel edzek, egy héten átlagban 8-9 tréningünk van. Nagyon szeretem a kézilabdát, így nem volt nehéz megszokni a napi két foglalkozást és az ezáltal jelentkező nagyobb terhelést sem.

-Milyen érzés 16 évesen beállni mondjuk Görbicz Anita helyett, és olyan társaknak, mint Bradeanu vagy Tomori Zsuzsa bemutatni, hogy hányas figura következik?
-Nagyon jó érzés volt, hogy bekerülhettem egy ilyen jó csapatba. El sem tudom mondani, mennyire boldog vagyok.

-Mennyire sikerült összeismerkedni a társakkal?
-A csapatból mindenkivel jó a kapcsolatom, persze mi, a fiatalabb korosztály képviselői azért jobban összetartunk.

-Ha jól tudom, nem csak Győrben, hanem az ifjúsági válogatottban is nagy szerepet szánnak neked…
-Az ifjúsági és a junior válogatott keretébe is bekerültem. A két ünnep között például Horvátországban szereplünk egy tornán az ifiválogatottal.

-Hogy tudod összeegyeztetni a tanulást az élsporttal?
-Mivel rengeteg időt kitesz a kézilabda, így magántanuló lettem. Ez annyit jelent, hogy azokból a tárgyakból, amiből év közben nem tudok elég jegyet összeszedni, félévente vizsgáznom kell. Fontos a tanulás, így ha néha nehezen is megoldható, de időt kell szakítanom arra is.

Mi mást is kívánhatnék hát Misinek, mint sok sikert és kitartást, s hogy váljanak valóra az álmai, szerezzen sok örömöt családjának, szurkolóinak!

Névjegy

Név: Kovacsics Anikó
Poszt: Irányító
Születési hely: Nagyatád
Születési idő: 1991.08.29.
Testmagasság: 173 cm
Testsúly: 67 kg
Klubjai: Csurgói NKC, Nagyatádi NKK, Győri Audi ETO KC

Horváth Gábor Kristóf (Somogy Sportja - www.somogysportja.hu)