Világbajnokság, M II. középdöntő csoport

Dél-Korea - Magyarország 31-26 (12-9)
Vezette: Gjeding, Hansen (DEN)
Dél-Korea gólszerzői: Kim O. 2, An 5, Kim C. 2, Oh 5, Lee S. 4/2, Myoung 5/1, Choi 6/1, Moon 2
Magyarország gólszerzői: Ferling 2, Mehlmann 2, Szucsánszki 2, Görbicz 3/1, Kovacsicz 2, Tóth 4, Szamoránsky 2, Szűcs 8, Balogh 1
Hétméteresek: 5/4, ill. 1/1
Kiállítások: 2, ill. 12 perc

A tegnapi szünnapot sem töltötték haszontalanul lányaink: délelőtt a Dijon melletti Talant csarnokában edzettek, majd egy kis városnézés várt rájuk, melynek keretében többük megtekintette a helyi múzeum időszakos Monet-kiállítását. Az este videóelemzéssel telt, ahol már a mai ellenfelükre hangolódtak. Nagy meglepetés nem érte a csapatot a látottak alapján, hiszen az ázsiaiak a tőlük megszokott gyors tempót játszották az eddigi találkozóikon. Görbicz Anita és Hornyák Ági paprikás krumplit főzött a harmincfős magyar küldöttségnek.

A mai mérkőzés két kimaradója, Vérten Orsolya és Hornyák Ágnes eltérő módon vélekedett arról, kit szeretne a párizsi negyeddöntőben ellenfélül: Orsi inkább Angolát választaná, míg Ági szeretné magát kipróbálni a házigazdák ellen a Bercy csarnok tizennégyezres publikuma előtt, ami szerinte plusz energiákat mozgósítana a magyar csapatban is.

Szinte nincs olyan csapat, amely veretlenül menetelne végig egy világversenyen. Vérten és Hornyák szerint az eddigi két döntetlenünk felért egy-egy vereséggel, így mostantól csak a győzelmet tartják elfogadhatónak.

A kezdeti labdaeladásokat leszámítva azonnal elkapta csapatunk a ritmust, és Tóth Timi ott folytatta, ahol a románok ellen abbahagyta, így három és fél perc alatt már harmadik gólját lőtte. Kontrában viszont lassabbnak bizonyultunk a gyors lábú ellenfeleinkkel szemben, és egyelőre a védelmünk sem volt túl acélos, ennek is tudható be a kilenc perc alatt kapott hat gól. Két lerohanásos koreai akciót követően 8-6-ra lemaradtunk, támadásainkat pedig sorozatban elkapkodtuk. Ekkor a gólnélküliség időszaka következett: a csendet a 17. perc végén Ferling Bernadett törte meg, akihez Görbicz is betársult, így ismét egál lett az állás. A gyengébb támadójátékot Pálinger bravúrjai ellensúlyozták. A 23. percig Szucsánszkin és Herren kívül már mindenkit pályára küldött Németh András. A koreaiak felállt fal ellen egyszerűen nem találták a megoldást, ennek is köszönhető, hogy közel negyed órán keresztül mindössze egyszer találtak be a magyar kapuba. A következő találatuk azonban meghozta lövőkedvüket, így a háromgólos vezetésüktől csak Pálinger büntető-hárítása mentette meg csapatunkat. A lányok javára írandó, hogy kettős emberhátrányunkat sikerült gól nélkül megúszni. Az utolsó másodpercekben Choi Imjeong találatával kialakult a 12-9-es félidei eredmény.

Mintha elfelejtett volna csapatunk visszatérni a második játékrészre: egy 5-1-es sorozat miatt hátrányunk hétre növekedett. A koreaiak nyitott védelme megzavarta a lányokat, Borbást pedig védelmi hibái miatt egymás után kétszer is a kispadra utasították a játékvezetők. A 35. percben Herr érkezett a magyar kapuba, a támadósorunkat pedig folyamatosan variálta edzőpárosunk, ám a leghatékonyabb felállást sehogyan sem sikerült megtalálni. A 42. percre már tízzel ellépett Dél-Korea, és az ennyi idő alatt szerzett tizenkét gólunk finoman szólva is hagyott némi kívánnivalót maga után. Ebben a nehéz periódusban a fiatal Szucsánszki Zita és Szűcs Gabi volt az, aki higgadt tudott maradni. Az általuk szerzett találatokkal hatgólosra csökkent a magyarok hátránya, de ez nem tartott sokáig, hisz az ázsiaiak még ilyenkor is tempót tudtak váltani, így ismét tízzel mentek (53. perc: 29-19). A hátralévő időben már csak a különbség lehetett kérdéses, a győztes kiléte sajnos nem, ezt ellenfelünk is érezte, és kicsit kiengedve, de öt góllal így is jobbnak bizonyultak nálunk.

A mérkőzés legjobbjának járó ajándékot a győztes koreai csapatban játszó Oh Seongok kapta.

Young Chul Lim (Dél-Korea): Spanyolország ellen rosszul játszottunk, ezért ma össze szerettük volna kapni magunkat, és ez sikerült is.

Németh András (Magyarország): Mi is megpróbáltunk jól játszani, de nekünk nem sikerült. Nem találtuk meg azt, hogyan tudnánk motiválni a csapatot. A támadásokban volt elképzelés a kezdetekkor, de utána minden nehezen ment. Ekkor már csak az volt a célunk, hogy az eddig több lehetőséget kapó játékosokat pihentessük, és végre túllépjünk ezen a mérkőzésen. A leendő negyeddöntőbeli ellenfeleink közül természetesen inkább Angolával szeretnénk megmérkőzni, mint az oroszok ellen.

handball.hu, Dijon