- Profi sportoló vagyok, tehát ha csapatot, helyszínt, netán országot váltok, nagy vonalakban tudom, mire számíthatok, és valóban kialakult bennem az alkalmazkodás képesége.

- Augusztusban érkezett, tehát már jogos a kérdés: hogy érzi magát?
- Nagyon jól. Rendkívül kedvesek hozzám a csapattársak, és a beilleszkedés nem okozott gondot. A magyar nyelv nagyon nehéz, de tanulgatom. Még nem próbáltam ki a magyar ételkülönlegességeket sem, de szándékozom.

- Otthonától távol él. Kiket hagyott el, s hogyan tartja a kapcsolatot velük?
- Kis család az enyém. Ráadásul édesanyám velem együtt érkezett augusztusban Dunaújvárosba. Két hónap után a napokban utazik haza. Nagyon jól érezte magát ő is itt a városban. Reggelente, amikor Rea kutyámat sétáltatjuk, sokan üdvözölnek bennünket, s szeretnének beszélgetni velünk, de az még nehézséget okoz. Mindenesetre ő is meglepődött a dunaújvárosi emberek kedvességén. Különben Mostar az otthonom. Ott élnek a rokonaim, a barátaim, akikkel telefonon tartom a kapcsolatot.

- Minden bizonnyal vannak ennek az életformának előnyös, de hátrányos oldalai is...
- Nekem a sport, a kézilabda a szerelmem. Bármilyen nehéz és szokatlan helyzetbe kerülök, igyekszem mindennek a jó oldalát megkeresni. Hogy eredményesen sportoljak, mindenhez pozitívan állok hozzá. Alaptermészetem a kíváncsiság. Megismerni, ismerkedni akarok, amennyit, amennyire lehet. Már úgy-ahogy ismerem Budapestet, jártam Győrben, a Balatonnál... Különben egyedül élek. Most nincs barátom, de bizonyára megismerkedem majd valakivel. A beilleszkedés természetesen az elején mindig nehezebb, most már a Dunaferr csapatánál egyre jobban kialakul az életem.

- Gondolom, a másik két kapussal a legszorosabb a kapcsolata...
- Ez tényleg igaz. Hoffmann Kittinél van nyelvi akadály, ezért Paula Ungureanu közelebb áll hozzám, hiszen tudok románul, s vele tudok beszélgetni. De örömmel mondhatom, hogy mi hárman, kapusok igen jól megvagyunk egymással. Bárhová is igazoltam, első volt a jó kontaktus, a barátság, és nem a konkurenst láttam a másikban. Csak ilyen hangulatban tudják a kapusok egymást segíteni.

- Milyen a Podgorica után a Dunaferrben védeni? Bizonyára más a mostani csapatának stílusa.
- Nagy a két csapat közti különbség, elsősorban a játékstílust illetően. A Podgorica csapatánál fontos volt a komplett, felépített, de lassúbb védekezés, támadás, viszont a Dunaferr csapatában rendkívül gyors a játék. Ezért lényeges a védelem és a kapus közötti precíz kapcsolat. Optimista vagyok, így a mostani csapatommal is kiemelkedő eredményeket várok, s ehhez nagyban hozzásegíthet bennünket a remek dunaújvárosi közönség, amelynek szeretetét már én is érzem.

- Nos, akkor Sanela, mint aki már közénk tartozik, kipróbálhatja a gulyáslevest, netán egy jó paprikás csirkét. Szeretni fogja.
- Megegyeztünk, csak legyen, aki megfőzi.

Forrás: Dunaújvárosi Hírlap