„Nagy megtiszteltetés számomra ez a kitüntetés, hiszen ez eddigi sportvezetői munkásságom elismerése. Még egy díj rendkívül fontos számomra, mégpedig a Pro Urbe-díj, hiszen szűkebb hazámban, ott ahol születtem, s ahol azóta is élek, jutalmaztak. Mondhatom, ez a két elismerés a szívem csücske" – mondta Vanyus Attila, akinek sportvezetői pályafutása a Győri Elektromos NB I-es asztalitenisz-szakosztályánál kezdődött, miközben a sportág megyei szövetségénél főtitkárként tevékenykedett.

Sportolóként is a ping-pongban ért el sikereket, így a kezdés részben adott volt. A kézilabdát iskolai szinten űzte, szurkolóként az 50-es, 60-as években szinte mindig ott volt a Textil és az ETO mérkőzésein, így szoros szálak fűzték a kézilabdához.

Komoly fordulópontot jelentett a pályafutásában 1987. január 1., ekkor nevezték ki a városi sportcsarnok igazgatójává. Ugyanebben az időben a Richards-gyár úgy döntött, a jövőben nem támogatja a női kézilabdát Győrben, ám az akkori városi vezetés segített abban, hogy a helyi vállalkozókkal összefogva, megmaradjon a megyeszékhelyen a női szakág. A továbbiakban Győri Sportközpont SE néven szerepelt a csapat, s az alakuló ülésen Vanyust választották meg a szakosztály élére.

Nem sokkal később hasonló helyzetbe került a férfiszakág is. Hogy megmeneküljön a győri férfi kézilabda, a Sportközpont SE átvette a fiúkat, két mérkőzésen is ezen a néven lépett pályára a csapat, majd 1991-ben az egész szakosztály átalakult és mindkét gárda Győri ETO KC néven folytatta szereplését az élvonalban.

Vanyus Attilát 1991-ben a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége elnökének – ezt a posztot tíz évig töltötte be –, majd 1994-ben a női kézilabda-csapatok a Liga elnökének választották, így bekerült az MKSZ elnökségébe is, ahol manapság második ciklusát tölti alelnökként.
„Közel negyven év van mögöttem mint sportvezető. Ars poeticám mindig is az volt, hogy megfelelő szakemberekkel vegyem körül magam, mert vallom azt, mindenhez nem lehet érteni, így csakis közös erővel lehetünk sikeresek" – tette hozzá Vanyus Attila, akinek mindig is az utánpótlásnevelés volt a vesszőparipája.

„Úgy vélem, ez egy olyan terület, melyen a magyar sport jövője múlik. Az elmúlt évek során az ETO-nál is tapasztaltuk, mennyire szűk lett az a mezsgye, ahonnan kikerülhetnek a tehetséges játékosok. Mi a magunk részéről ezért újítottunk is a klubnál, s remélem, hogy mihamarabb ennek meglesz a gyümölcse. Az MKSZ vezetőjeként is ezt szorgalmazom, hogy érje meg az egyesületeknek új értéket előállítani, tehetségeket nevelni" – nyilatkozta a sportvezető.

Forrás: Kisalföld