„A kézilabda szövetségen keresztül kértek fel a Magyar Olimpiai Bizottságból, hogy vegyek részt egy konferencián Olympia városában, ami az olimpizmus eszméjének népszerűsítéséről szól, és ahová volt olimpiai érmeseket hívnak meg. A vendéglátó az IOA, vagyis az International Olympic Academy volt. A szervezet már a 2004-es athéni olimpia előtt tett próbálkozásokat arra, hogy sportolói konferenciát rendezzen, ahol egy nemzetközi rendszer kidolgozásának megvalósításával foglalkoznak.

A háromnapos kurzuson számos program és előadás szerepelt. A legkülönbözőbb témák kerültek napirendre, például az olimpikonok, mint példaképek bevonása az oktatás rendszerébe, vagy az olimpizmus és a béke jelentősége. Aztán arról is szó volt „A gyermekek a jövőt jelentik”-gondolat vonatkozásában, hogy az olimpiai érmesek – akikre a fiatalok felnéznek – mily módon tudnák sportolásra motiválni a gyermekeket. Ennek a feladatnak a nemzetközi szintű megoldására várnak tőlünk ötleteket. Például ebben a témában dolgozik nagy sikerrel egy profi pályafutását befejezett angol sportolónő is, aki Angliában már intézményesített keretek között terjeszti az olimpizmus szellemét, és segít rendszeresen bevonni neves sportolókat a gyermekek mindennapjaiba, jó példát mutatva nekik ezzel. Nálunk maximum az olimpia évében hívják meg a sportolót szülővárosába egy élménybeszámolóra, ahol kérdezhetnek tőle, vagy megmutatja az érmét, és ennyi. Ez sajnos nem egy átgondolt koncepció alapján működik. Ezt szeretnék nemzetközi szinten megváltoztatni, egységesíteni, úgy, hogy mindenhol, így a magyar körülmények között is megvalósítható legyen a program. Ahogy én elhoztam haza az ötleteteket, ugyanígy tesz majd minden egyes meghívott sportoló is a saját hazájában.

Fontosnak tartom ezeket a témákat, ezért nagyon tetszett a kezdeményezés. Nem sok országban van tudatos sportnevelés, sajnos vannak olyan nemzetek is, ahol a testnevelés egyáltalán nincs benne az oktatási rendszerben. Egyértelmű, hogy ezen változtatni kell, és ennek elérésére jó ötlet neves sportolókat bevonni. Szerintem ez elérhető, nem egy teljesíthetetlen álom, csak gondolkozni és dolgozni kell rajta. Minden ország a saját lehetősége és kultúrája szerint megtalálhatja a megoldást. A következő feladat, hogy minden résztvevő a konferenciáról hazatérve megkeresse a saját csatornáit, felhasználja kapcsolatrendszerét. Az én feladatom ezt követően, hogy a konferenciáról szeptember 5-én a MOB-nak beszámoljak. Ezt követően majd elválik, hogy milyen gyakorlati szerep jut nekem a megvalósításban.

A konferencia nagyon jó alkalom volt arra, hogy egy hangulatos és hasznos rendezvényen igazán jókat beszélgessünk egymással, tanuljunk egymástól. Olyan csodálatos helyeket is élőben láthattunk, mint Olympia városa, az ókori stadion maradványai, vagy Pierre de Coubertin emlékműve, melyet meg is koszorúztunk. Hihetetlen élmény volt igazi sportlegendákkal találkozni, és megismerni őket személyesen, akikről egytől egyig kiderült, milyen kedves, közvetlen, fantasztikus emberek is valójában. Olyan kiválóságok voltak jelen az eseményen, mint például Ivan Klementev lett kenus, Udomporn Polsak thai súlyemelő, Meike Evers német evezős, Debbie Watson ausztrál vízilabdázó vagy Gabriella Szabó román atléta.”

Presstige Média

Siti Beáta: Csak a babával fogok törődni