Győri Audi ETO KC – Larvik HK 28-22 (18-12)
Győr, Magvassy sportcsarnok, 2000 néző
Vez: A. Solodko, L. Solodko (lengyelek)

Győr: Herr – Bódi, Djokic 4, Bradeanu 5, Spiridon 2, Vérten 4, Görbicz 8/2. Csere: Guiu (kapus), Radulovics 1, Temes 1/1, Hornyák, Kovacsicz 3. Edző: Róth Kálmán.

Larvik: Rantala – Breivang 2, Riegelhuth 9/5, Hilmo 4, Kristiansen 3, Larsen, Johansen 1. Csere: Heieraas 2/1, Bjoendalen, Breistol, Dovle, Flaatnes 1. Edző: Karl Erik Bohn.

Hétméteresek: 3/9 ill. 5/8
Kiállítások: 4 perc ill. 4 perc

A hazai csapatban nagy elszántsággal készülődött Radulovics Bojana, aki korábbi sérüléséből felépülve eddig egyelőre kevesebbet játszott az ETO-ban. Somoi kivételével tehát minden kézilabdázó hadra fogható volt a győrieknél. A közönség már az elején is formában volt, szinte a kezdéstől fergeteges hangulatot teremtettek.

Akárcsak Görbicz, aki egy lerohanás után megszerezte a vezetést, amelyre Riegelhuth hetesből válaszolt, de a győriek irányítója vezetett a gólpárbajban. Djokic hősies labdaszerzése után kettőre nőtt a hazaiak előnye. Az esetnél megsérült Tonje Larsen, a vendégek egyik legjobb játékosa, aki a bokáját fájlalva sántikált le a pályáról.

Idegesen játszottak a csapatok, számos eladott labda és technikai hiba tarkította a játékot, de a győriek hamarabb magukra találtak, különösen Görbicz, akinek a lövései és a passzai egyaránt bejöttek. Vérten Orsolya pedig a szélről és megindulásból volt rendre eredményes, így az ETO hatgólos előnyre tett szert (16. perc: 12-6)

A norvég csapat időkérése után kisebb megtorpanás következett be a hazaiak játékában: a Larvik zsinórban három gólt lőtt, míg az ETO-nak egyet sem sikerült. Herr Orsolya fontos lélektani pillanatban hárította Riegelhuth hetesét, Radulovics pedig a legjobbkor lőtte ki a hosszú alsót. Sajnos, a sikertelen kísérletek után a norvégok viszont többször is meg tudtak indulni, és csökkentették a különbséget (27. perc: 14-11). A félidő hátralévő részében még egy-egy gólt szereztek a csapatok (15-12). Bár volt nagyobb is a különbség korábban, a három gól biztatónak tűnt, különösen annak fényében, hogy az ETO jelentősebb átlövőteljesítmény nélkül hozta ezt az eredményt.

A második játékrészt Görbicz kiállítása miatt emberhátrányban kezdte a magyar csapat, Djokic és Vérten összjátéka nyomán mégis sikerült gólt szerezniük. Bravúros rohamokat produkáltak a hazaiak, így a különbség megint hatra nőtt (37. perc: 20-13). Különösen Djokic volt ihletett formában: támadásban egyszerűen megállíthatatlan volt, és a védekezésben is alappillérként dolgozott. Apránként növekedett a különbség a két csapat között, de továbbra is kőkeményen meg kellett küzdeni minden egyes gólért. A közönség a maga részéről ehhez minden segítséget megadott, pompás volt a hangulat, igazi kézilabdaünnep.

Látványos, szórakoztató játékával magabiztosan őrizte előnyét a magyar bajnok, a csereként beállt Guiu kapus is sokat hozzá tudott tenni csapata teljesítményéhez. A végeredmény 28-22 lett, azaz a Győr biztató előnyt szerzett a visszavágóra.


Karl Erik Bohn: Tudtuk, hogy a Győr nagyon jó csapat, és ma meg is mutatták. Tavaly 5 góllal kaptunk ki itt, idén hattal. Tudtuk, hogy nehéz mérkőzés lesz, és ez be is igazolódott. Sajnos, megsérült az egyik legjobb játékosunk, Tonje Larsen, és az ő kiesése sokat számított. Emiatt a védelmünket is át kellett szerveznünk, és a támadójátékunkra is kihatott a hiánya. Az ellenfél vezetett 9 góllal is, így a hat gól különbség mellett maradt esélyünk a visszavágóra. Jelenleg maximum ennek örülhetünk. Az esélyünket kb. 10%-ra becsülöm.

Róth Kálmán: Ezzel a győzelemmel növekedett az esélyünk a továbbjutásra. Eddig 50% volt, most 51% lett. A Larvik elleni fellépésre nagyon készültünk, tudtuk, hogy közönségszórakoztató, modern kézilabdát fogunk bemutatni. Így is történt: ahhoz képest, hogy a tét hatalmas volt, sikerült a játék szépségeit is felvonultatnunk. Két fontos tényezőt még megemlítenék: az egyik Tonje Larsen sérülése, a másik pedig a csodálatos győri közönség biztatása. A pálya mellett állva éreztem, ahogy képletesen szólva a szurkolók szeretete szinte ráborul a pályára és segíti, erősíti a játékosokat. Ilyen hangulatban, ilyen környezetben a győzelem majdhogynem kötelező.

handball.hu (joos)