"Mindenhol veletek vagyunk!"
2005. szeptember 14. 11:03 © handball.hu
Hat Dunaferr- és egy Ferencváros szurkoló döntött úgy, hogy a dán FCK első hazai bajnoki mérkőzésére elutazik és a helyszínen bíztatja Pálinger Katalint és Siti Esztert. Bár a magyar lányok csapata egy góllal kikapott az Aalborgtól, a Pálinger Fan Club tagjai kiválóan érezték magukat Koppenhágában. Bizonyíték erre beszámolójuk és számos remek fotó, amelyet a handball.hu-nak eljuttattak.
Másnap reggel a csarnokban tartottunk terepszemlét. Nagyjából megnéztük hova lehetne rakni a drapikat és meglepődve tapasztaltuk, hogy a csarnok még a vártnál is kisebb. Csak a két oldalon van kb. 1000-1200 férőhelyes lelátó.
A hazai B-közép egész jól működött, volt dobolásuk, drapijaik, zászlóik, tapsoltak és voltak különböző dalaik, amikbe a meccs folyamán mi is bekapcsolódtunk bizonyos fokig, egész jól kommunikáltunk egymásnak mutogatva-integtve a csarnokon keresztül. Persze nálunk elsődleges Gin és Eszti bíztatása volt, amivel bizony túlharsogtuk az alattunk lévő Aalborg szurkolókat is, akik nagyrészt csak doboltak és elég keveset hallatták hangjukat. A lányok is azt mondták, hogy hallották a pályán a hangunkat.
A 2. félidő elején meg egyet rátett előnyére az Aalborg, de a hazaiak védekezése feljavult egy kicsit, Gin pedig ráérzett a védésre és fantasztikus teljesítményt nyújtott a fordulás után. Óriási érdemeket szerzett abban, hogy a az FCK előbb felzárkózott, majd egyenlített, sőt fordított is 27-26-ra a vége előtt 3 perccel. Ebben jó partnerre talált Tourayban, aki szintén nagyon jól játszott. Eszti is sokkal jobban játszott a 2. félidőben, lőtt 2 gólt és adott jónéhány gólpasszt. A csarnokban egész jó lett a hangulat, ahogy jött fel az FCK és már-már kezdett hasonlítani az otthonihoz. Sajnos az utolsó két perc nem sikerült a hazaiaknak, mert az Aalborg a végére fordított 28-27-re. Amiben azért elévülhetetlen érdemeket szerzett a bírópáros, akik nagyon tisztelték a vendégeket. Az FCK-nál 3 kiállítás volt, a vendégeknél egy (az is 5 mp-cel a vége előtt), a hazaiak egyetlen büntetőt sem kaptak, a vendégek ötöt (egyet Gin védett, ráadásul nagyon fontos pillanatban 24-25-nél). Nem is szólva arról, hogy a két perccel a vége előtt adott 7 m-es a vendégeknek, hazai kiállítással fűszerezve bizony finoman szólva is furcsa ítélet volt, ami ráadásul döntően befolyásolta a végkifejletet, az Aalborg megkapta a lehetőséget és élt vele.
A meccs után a csarnok éttermében találkoztunk velük és sikerült még egy jót beszélgetnünk velük, illetve mi is kaptunk Katitól ajándékokat, valamint mindkettőjüktől a létező összes dologra aláírást. Eszti megkapta ajándékba a részünkről neki dedikált drapit (HAJRÁ SITIKE!), Gin pedig a neki dedikált nagy fekete szöveges drapit. Mintegy 2 órás újabb beszélgetés után elengedtük őket pihenni és egy utolsó közös fotózással búcsúztunk el tőlük. Este Zsoltnak átadtuk a dedikált, nemzeti színű sávval alul-felül díszitett drapinkat és megbíztuk, hogy továbbítsa azt a hazai FCK B-közép felé azzal a szándékkal, hogy a hazai meccseken ők mindig tegyék ki a lányaink támogatására.
Az utazás résztvevői: Csucsu (Debrecen), Eszti (Mosonmagyaróvár-Dunaújváros), Ildo (Dunaújváros), Jucus (Dunaharaszti), Kriszti (Nyíregyháza), Tomi (Zalaegerszeg) és szerény személyem.
Dér István (Isthy)