Automatic Google translation Automatic Google translation Automatic Google translation Automatic Google translation Automatic Google translation Automatic Google translation Automatic Google translation
Automatic Google translation

Nem Kicsi példakép

2005. június 3. 12:50 © handball.hu

A SZTÁR Sport június 1-7-i számában harmadik EHF-kupa-aranyérme apropójából olvashattok interjút a magyar kézilabdasport minden idők legeredményesebb játékosával, Siti Beával. Az alábbi beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy "Kicsi" szerint egyvalamiben hasonlatosak a sikerek: mindegyiket az eredményhez és önmagához méltóan kell megünnepelni.

Fotó: Pálfai Károly SZTÁR Sport
Fotó: Pálfai Károly
SZTÁR Sport
SZTÁR Sport: Letelt a három nap, tart még a csoda?
Siti Bea: A Cornexi EHF-kupa-győzelme is, mint minden más az életben, három napig tartó csoda, most már lecsengőben van. A döntő utáni nap volt a legmozgalmasabb, az újságírók alaposan lemerítették a telefonomat. Szerencsére bőven van tapasztalatom, megszoktam, hogy ameddig hírértéke van egy-egy sikernek, felkapnak, utána pedig minden a hétköznapi kerékvágásban halad tovább. És ez így természetes.

SZTÁR Sport: Az ünneplés méltó volt a csapat sikeréhez?
Bea: Én a magam részéről mindent megtettem. Amikor 17-18 éves voltam, a következő jó tanácsot kaptam útravalóul: "ha jó sportoló akarsz lenni, egyél, igyál". Azt vallom, egy sportoló ünnepelje meg tisztességesen a sikereit. Ami persze nem azt jelenti, hogy eszméletvesztésig bulizzon. Az ember, ha valamilyen szinten ismert, felelősséggel tartozik a nevéért, ezért mindig figyeltem arra, hogy ne lépjek át egy bizonyos határt. A táncparkettet azonban nem kíméltem, miután kitűnő táncpartnerem akadt. Kissé talán túlzottan is belelendültünk, kétszer landoltam például fenéken egy-egy akrobatikus rock and roll-elem után, a vádlim majdnem begörcsölt, és folyt rólam a víz. Egyszóval közel úgy elfáradtam, mire fél 4-kor hazakerültem, mint a döntőben.

SZTÁR Sport: Kétségtelenül jól mutatott, de nem volt túlzottan merész dolog hatgólos hátrányban a Győr ellen aranyszínű felirattal ellátott mezben pályára lépni?
Bea: Amikor a szponzorunk beállított vele, először kicsit elcsodálkoztunk. "BB" (Balogh Bea – a szerk.) halkan meg is jegyezte nekem, hogy: "Te, nem kéne őket felidegesíteni!" A lényeg, hogy önbizalmat adott a csapatnak, és bejött. Egyébként valóban különleges darab, hiába próbálták többen is elkérni, ezt inkább megtartom magamnak.

SZTÁR Sport: A döntőben rólatok sugárzó önbizalomhoz egy trikó minden bizonnyal kevés lett volna. Kívülről úgy tűnik, edzőtök, Szabó Edina nagyon érti a dolgát ezen a téren is...
Bea: Edina kivételes egyéniség. Egyetlen megmozdulása sincs az életben, ami ne lenne tudatos. Nála nincsenek véletlenek. Ezt az EHF-kupa-döntő visszavágója is bizonyította, amelynek minden apró mozzanatára felkészített bennünket. Tökéletes volt ezúttal a kombináció: hibátlanul sikerült a technikai és taktikai felkészítésünk, emellett rendben voltunk érzelmileg, lelkileg és fejben is. Ezzel a párosítással tudtuk megszerezni a kupát.

SZTÁR Sport: Mit tud Szabó Edina, amit más edző nem?
Bea: Először is férfiedzőket megszégyenítően tisztán látja a szakmai dolgokat, nagyon fifikás, ahogy már említettem, mindig tudja, mit miért csinál, és csináltat. Bár csupa szív és nagyon érzékeny ember, bármikor félre tudja tenni az érzéseit, és képes eljátszani a kőkemény edző szerepét. Bármit tesz, mindig érezzük, hogy a javunkat akarja, és rendre be is látjuk, hogy igaza van. Én egy nagy hadvezérhez hasonlítom, magamban "kis Napóleonnak" is hívom. A fehérvári klub egy olyan közeg, ahol szeretik egymást az emberek, és ehhez a csapathoz Edina személye tökéletesen passzol. Nem tűr semmiféle klikkesedést, széthúzást, egyénieskedést. Abban, hogy ez az együttes ilyen lett, Edinának oroszlánrésze van. Mentalitásában valószínűleg szerepe van a genetikának, de erősen látni annak a jeleit is rajta, hogy 15 évet élt egy másik kultúrában. Minden, amiben a mi csapatunk más, ebből ered. Nem hagyja, hogy vízbe nyomják a fejünket, nem engedi, hogy azt a szerepet játsszuk, amelyet kiosztanak ránk. Azt sem volt hajlandó elfogadni, hogy az EHF-kupa-döntőben a mi szerepünk az, hogy asszisztáljunk ahhoz, hogy a győriek magasba emeljék a kupát.

SZTÁR Sport: A három EHF-kupa-győzelmed pályafutásod három teljesen különböző szakaszához kötődik. Nézzük sorjában:

1998, Dunaferr...

Bea: Az a győzelem a klub történetének második nemzetközi sikere volt, amelyet megelőzött egy KEK-elsőség. Én mindkettőnek a részese lehettem, s ez az időszak volt az újváros nagy sikersorozatának kezdete. Ami az erőviszonyokat illeti, össze sem lehet hasonlítani az akkori mezőnyt a maival. Idegenben is sikerült nyernünk a Duslo Sala ellen, így a szurkolóknak nem kellett lerágniuk a körmüket a hazai visszavágón. Viszonylag sima volt.

2002, Ikast...

Bea: Az az időszak nem a legsikerültebb periódusa volt a pályafutásomnak, meglehetősen keveset játszottam a dán csapatomban. Ráadásul egy elég kellemetlen helyzet miatt maradt emlékezetes az első mérkőzés, amelyet az ETO otthonában elveszítettünk. Visszás érzés volt, hogy Győrben az első találkozó után már folyt a pezsgő, és ordított a "We are the Champions". Nagyon kellemetlenül érintett, hogy a csapattársaim azt kérdezgették, hogy a magyarok így csinálják? Én meg mentegetőztem, hogy rendszerint nem szoktunk előre inni a medve bőrére. A skandinávoknak ez olyan érzés volt, mintha megfricskázták volna az orrukat. Pedig abban a csapatban akkoriban nem kis világsztárok voltak, a kézilabdában jártas embereknek nem kell magyarázni, kicsoda Kjersti Grini, Grit Jurack, Tonje Kjaergaard vagy Kritine Andersen. Hazai pályán aztán nagyon bekezdett az Ikast, a Győr lebénult, és – akár a Dunaferrel – ugyancsak simán nyertünk.

2005, Cornexi...

Bea: Ez a harmadik győzelem teljesen különbözik az előző kettőtől. Megnyerni valamit úgy, hogy esélyes vagy, jó érzés, de esélytelenebbként megfordítani a kockát, az bravúr! Ettől nagyobb az értéke ennek a sikernek. No meg attól, hogy az EHF-kupa ma a Bajnokok Ligája után a második legerősebb küzdelemsorozat. A csapat folyamatosan múlta felül önmagát a menetelésben, de még a legelfogultabbak sem hittek a végső a sikerben. A Győr pedig egyszerűen nem volt felkészülve arra, hogy elveszítheti a kupát.

SZTÁR Sport: A magyar kézilabda legeredményesebb játékosaként vannak még trófeákban megfogalmazható vágyaid?
Bea: Nincsenek. Nem panaszkodhatom a kézilabda élvonalában eltöltött 14 évre, szerencsés vagyok, hogy megannyi sikernek részese lehettem. Most azonban már a pályafutásom végén járok. Nem egyszerű, de tudni kell abbahagyni. Ma már érzem magamon, hogy nehezebben regenerálódom és tovább tartanak a lila foltok. Még egy évig van szerződésem, utána pedig a magánéletemet, a családalapítást szeretném előtérbe helyezni.

Pircs Anikó (SZTÁR Sport)

Az interjú teljes szövegét a magazin 22. számában olvashatjátok.

További hírek

2019. május 22. 18:15

Búcsúzunk

2019. május 18. 18:21

Az ÉRD lett a bajnoki negyedik

2019. május 17. 17:55

Tisztességgel helytállt a Móvár

2019. május 15. 17:57

Snelderrel győzött a Fradi

2019. május 15. 7:19

Női keret a vb-selejtezőkre

2019. május 13. 7:27

"A magyaroknak nincs taktikája"

2019. május 12. 15:12

Megvan az ötödik BL-győzelem is!

2019. május 11. 22:16

Junior Final4-győztesek a magyarok

2019. május 11. 20:40

Felülhet a trónra a Siófok

2019. május 11. 15:05

Lehengerlő játékkal döntős a Győr

2019. május 10. 19:09

Móváron is kikapott a Békéscsaba

2019. május 10. 15:12

Döntőben a juniorok

2019. május 10. 12:09

Megvan a BL All Star csapata

2019. május 10. 6:20

Junior Final Four Pesten

2019. május 9. 18:04

Magabiztos Fradi-diadal

2019. május 8. 18:40

Pontot csent otthon az Eger

2019. május 5. 14:45

Siófok: döntetlen az odavágón

2019. május 5. 6:41

Négy meccs szombaton

2019. május 4. 18:08

Danyi megerősítve pozíciójában

2019. május 3. 18:44

Újabb két pontot zsebelt be a Fradi