handball.hu: Milyen edzésprogram szerint haladtok?
Marczinka Zoltán: Tatán fokozatos edzésmunkával készültünk fel a roglai terhelésre, napi három tréninggel, és kétórás edzésekkel. Kétnaponta "forgatjuk" a tréningeket, az első napon reggeli futást, délelőtti és délutáni edzést tartunk, valamint regeneráció, pihenés van soron. Másnap délelőtti és délutáni tréninget irányítunk, valamint este, a vacsora után megmérkőznek egymás között a lányok.

handball.hu: Az itteni hideg levegő nem zavarja őket?
Marczinka Zoltán: Reggel általában anorákban futnak a lányok, ezután és az edzések után is mindig ügyelünk arra, hogy száraz ruha kerüljön rájuk, így aztán elkerülhetőek a meghűlések. Bár Tóth Timi és Pigniczki Krisztina fújja az orrát, Nagy Ivett már kilábalóban van a náthájából. De az ilyen előfordul.

handball.hu: Meg vagytok elégedve a teremmel?
Marczinka Zoltán: Egy nagyon tiszta teremben edzhetünk, ahol jól van kialakítva a felső rész is, hiszen körbe lehet futni. Ezt biztosan ki fogjuk használni az elkövetkező napokban. Amikor csoportokra osztjuk a társaságot, tíz ember a csarnokban, tíz ember a mellette lévő konditeremben folytat munkát.

handball.hu: Mennyi munkát végeztek a kétórás edzéseken?
Marczinka Zoltán: A lányok ez idő alatt nagyon sokat dolgoznak, kimondottan nagy terhelés alatt vannak. Úgy gondolom, a nehezét most már sokkal jobban fogják bírni. A munkafolyamat egyre inkább elmozdul a speciális, kézilabdás állóképesség irányába. Szerdán előkerült a labda, játék is volt, a kapusmunka is elkezdődött, úgyhogy közelít a munka élvezetesebb része.

handball.hu: Van külön kapusedzője a három kapusnak?
Marczinka Zoltán: Most még nem tartunk ott, hogy a kapusokkal speciálisan, poszt szerint külön foglalkozzunk. Ez csak a jövő héten kezdődik, és Tatára már várjuk Bakos Istvánt, Pálinger Kati kapusedzőjét.

handball.hu: A szombati kirándulás után hogyan folytatjátok a munkát másnap?
Marczinka Zoltán: Vasárnap hosszú futás után egyéni képzés lesz. Néhányan lejönnek a terembe, néhányan maradnak csoportokban. Kollégámmal együtt foglalkozunk majd a lányokkal. Délután pedig arra lesz lehetőség, hogy együtt beszélgessenek, a szociális kapcsolatokat gondozzák, ápolják.

handball.hu: Van a csapatnak pszichológusa?
Marczinka Zoltán: Igen, Vura Márta készíttetett egy hosszú, három órás, körülbelül ötszáz kérdésből álló alapteszet még Tatán. Ennek az eredményét most feldolgozza, és amikor visszatérünk oda, annak alapján elkezdődnek majd az egyéni beszélgetések. Erre azért van szükség, mert a világbajnokság ideje alatt úgy éreztem, ideális, százszázalékos csapatmunkával rendelkező közösséget hoztunk létre. Sugárzott, hogy nagyon jól együtt voltak. Változtatni talán abban lehet, hogy a játékosok egyénileg, fejben felkészültebbek legyenek az olyan szituációkban, amikor valakinek fel kell vállalni azt a szerepet, hogy képes legyen a saját akaratát a másikra átvinni, és hideg fejjel gondolkodni.

handball.hu: Szerinted kiből lehet megfelelő vezető egyéniség az olimpián?
Marczinka Zoltán: Mindenképpen olyan poszton kell, hogy a csapat "kitermelje" magának ezt az egyéniséget, ahonnan az illetőnek jó rálátása van a csapatra, a direkt játékkapcsolatban is benne van, így az eszköze is megvan arra, hogy a játékot úgy formálja, ahogy azt lehet. Úgy látom, hogy az irányítók vagy átlövők közül kell, hogy valaki felvállalja azt, hogy az adott helyzetet egyedül vagy közösen oldják meg. A csapatnak mindenképpen szüksége van egy ilyen kulcsemberre, akinek nagyon jó sportformában kell lennie, és egy csapaton belüli jó szociális háttér is szükséges ahhoz, hogy a játékosok képesek legyenek arra, hogy vezetőt válasszanak maguknak.

handball.hu: Jelen pillanatban mi a helyzet a Lovász Zsuzsával, illetve Balogh Beával?
Marczinka Zoltán: Jó lenne, ha lenne egy egészséges jobbszélsőnk, akivel elkezdjük a taktikai gyakorlást. De türelmesek vagyunk mindkettőjükkel. Pálffy Zsuzsi ugrásra kész, ha szükség van rá, őt is beneveztük az olimpiai keretbe. Meglátjuk, Lovásznak hogy alakul a rehabilitációja, hiszen a jövő héttől el kell kezdenie dolgozni. Sajnos jelen pillanatban inkább az ő térdgépe a legnagyobb probléma, ami még mindig nem érkezett meg. Balogh Bea viszont jól dolgozik, profi módon, de óvatosan. Reméljük, hogy mindkettőjüknek jól alakul a felkészülése.

handball.hu